A felsőszeli Bercsényi Miklós Hagyományőrző Csapat tagjai közül az idén 16 fiatal vehetett részt Sárospatakon a Magyarország Felfedezői Szövetség vezetőképző táborában. Vezetőjükkel, Mészáros Magdolnával már január óta aprólékosan kidolgozták az utazás tervét, az igricjátékok formáját, témáját. A tavasz folyamán több felfedezőutat is szerveztek, hogy a gyerekek földadományt vihessenek azokról a felvidéki helyekről, melyekhez valamilyen kötődést éreznek.
Az utazók többsége már visszatérő táborozó, mert aki ezt egyszer kipróbálja, annak a szíve a következő évben is odahúzza. Öten voltak, akik először jöhettek el a táborba. Előzőleg már sokat hallottak a tábori programokról, a tábortűzről, a felejthetetlen kirándulásokról, az izgalmas gátjátékokról, de amíg saját maguk nem tapasztalják meg, addig nem az igazi.
Mivel vezetőképző táborról van szó, ez azt jelenti, hogy a gyermekek az ifjú vezetők segítségével csapatokat alkotnak, /6-8 fős/, s különféle témakörökben szereznek jártasságot, pl. vándordiák, várfelderítő, veszélyelhárító, Kossuth-tiszti, Nemes Ifjak Örököse, igricek, őrstiszti vagy zászlóaljtiszti próbát választ. A képzés végére el kell készíteniük a próbát, melyet a vezetője ellenőriz és értékel. Persze ez a munka rengeteg játékkal, énekkel, kirándulással van fűszerezve.
A felsőszeliek közül Fekete Melánia már tapasztalt vezető volt, továbbá Markó Anna Erzsébet, Jakubec Orsolya, Tončko Klaudia is második alkalommal vállaltak vezetői beosztást. Az idén Szalai Karola is kapott lehetőséget az eddig elsajátított vezetői ismeretek alkalmazására, s a választás valóban jól sikerült.
A tábor a nyitóünnepséggel kezdődött, amikor Rakó József, a Magyarország Felfedezői Szövetség elnöke köszöntötte a résztvevőket, felhúzták a zászlót, s a gyermekek leszórták a hármashalomra a földadományaikat. Az idei tábor családias hangulatban telt, hiszen a legtöbben már ismerték egymást, nem voltak túl sokan sem. A csapatok megalakulása után nekiláttak az ismeretek bővítésének, megbeszélték a feladatok teljesítésének módját. Közben minden napra jutott játék, melyet a Bodrog gátján szerveztek. Elsőnek a kibédiek játékára került sor, melyet Mátyus Ilonka néni küldött. Mikes Kelemen leveleiből vett idézetekkel vezették be az egyes állomások feladatait. Tanulságos és egyben szórakoztató is volt.
A szerdai nap programját az eső kicsit módosította, de a délutáni felsőszeli játék idejére kiderült az ég. A hét állomáson két-három gyermek irányította a feladatokat. A felnőtt vezetők is csapatot alkotva járták végig és próbálták ki ügyességüket. A mákos pogácsás feladatok ismét nagy sikert arattak. A többi feladat is próbára tette a csapatok tudását, kreativitását. Köszönet illeti Szalai Karolát, Mikoczi Mónikát, Jakubec Orsolyát és Markó Annát, akik az összeállításban a legaktívabbak voltak. Meg kell említeni még Kovács Istvánt, aki becsületesen megörökítette a tábori eseményeket, s mindig kéznél volt, ha fényképezésről volt szó.
Csütörtökön az eső miatt elmaradt a gyalogtúra a Tengerszemhez, a többiek a várost nézték meg, ill. egy kis küldöttség Borsiba látogatott, ahol a fejedelem szülőházában az erdélyiek irodalmi összeállítással tették felejthetetlenné a látogatást.
Pénteken a táborozók Regéc várába indultak autóbusszal. Először a pici faluban sétáltak végig megtekintve a régi pajtákat, csűröket, eredeti parasztházakat, majd a katolikus templomban is meghallgatták az ismertetőt. Örömmel tapasztalták, hogy a romokat felújítják, s az építkezést már meg is kezdték.
A várhoz vezető úton a gyömrői csapat játékával ismerkedtek. Az érdekes feladatokat az arra igyekvő turisták is megirigyelték, néhányan ki is próbálták. A várudvarban hatalmas daruval rakták a köveket az egykori palota falaira. A bozótost középiskolás fiatalok irtották, s hordták a köveket a kijelölt helyre. A feltárást vezető régész rövid ismertetőjében kiemelte, hogy II. Rákóczi Ferenc gyermekkorában több évet itt töltött, mert az élete veszélyben volt. A várfalakról csodálatos kilátás nyílt a Zempléni-hegységre. Miután megörökítették a szép panorámát, énekelve visszautaztak a gyerekek a táborba.
A fárasztó túrát kiadós ebéd követte. A kis pihenő után ismét gátjátékra hívta a csapatokat Balázs György, az abasáriak vezetője. Az esti napzártán gyertyákat gyújtottak, s Petőfi-verseket énekelve felidézték a nagy költő eltűnésének évfordulóját.
Szombaton a sárospataki Rákóczi-várba mentek, hogy a Vörös-toronyban felavathassák a Nemes Ifjakat, felidézve az egykori szertartást, ahogy azt Mikes Kelemen leírta. A lovagteremben ünneplőbe öltözve tartották az ünnepélyes avatást. A felsőszeliek közül Kertész Anna, Kozmér Barbara és Renczes Fanni lett felavatva.
A városnézés végén még a Református Kollégium Szoborparkjában is végigsétáltak. A szombati napzártában bemutatkozott a szeli csapat. Elmondták, milyen tevékenységet folytatnak az iskolában, merre jártak felfedezőutakon, s miképp ápolják Büttner Emil emlékét a csapaton belül. Végül egy kis drámajátékban eljátszották, hogyan lett Emil honvéd. A közönségnek és a felnőtteknek is nagyon tetszett a gyerekek őszinte játéka.
A tábor utolsó napján mindenki igyekezett a munkáját befejezni és leadni. Az ifi vezetők még egy utolsó játékot állítottak össze közkívánatra. A nagy meleg ellenére a csapatok lelkesen oldották meg a feladatokat.
A záróünnepség vasárnap délután történt, amikor a csapatvezetők értékelték az elvégzett munkát, s kiosztották a kitüntetéseket. Ekkor a város képviselője átadta a „Sárospatak hagyományőrzője” emléklapot és kitűzőt azoknak, akik az otthoni munkájuk alapján ezt megérdemlik. A felvidékiek közül Markó Anna Erzsébet és Szalai Karola vehették át ezt a szép elismerést. Karola az egész heti lendületes és pontos munkájáért átvehette a szövetség egyik fontos kitüntetését, az ezüst szarvas emlékérmet.
A záróünnepély után még közös fényképezkedések, majd a levelek postázása volt soron. Ugyanis kedves szokás, hogy egymásnak búcsúleveleket küldenek a táborozók, s a szobájukban szétosztják, s úgy olvassák a kis levélkéket. Ekkor a tábor elcsendesedik, itt-ott halk szepegés, orrfúvás hallatszik. A barátoktól nehéz az elválás.
Az idei sárospataki tábor nagyon jól sikerült mind szervezésileg, mind céljai megvalósításában. A maroknyi vezetői gárda mindent elkövetett, hogy tartalmas, jó hangulatú és lelket erősítő tábor legyen. Immár lehet várni a következő nyarat!
A táborról készült fotógalériánk ITT>> tekinthető meg.
Mészáros Magdolna, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”54639,52560,52775,51902,51140,50767″}
