A pénzügyi és gazdasági világválsághoz képest jó költségvetésről vitázik a parlament. A csökkenő növekedési ütem még mindig meghaladhatja a négy és fél százalékot, nem emelkedik az infláció és a költségvetési hiány 4 tized százalékos növelése is jóval kevesebb, mint az uniós 7 tized százalék.
A politikai célkitűzéseket tartja a kormány, többet fordít az egészségügyre, az oktatásra, a szociális ellátásra, de gazdaságélénkítésre is.Ján Počiatek pénzügyminiszter a foglalkoztatás terén is javulást vár ettől, de attól is, hogy az agrártámogatások fennmaradnak a lehetséges maximumon, vagyis a régi tagállamok 90 százalékán. Ján Jasovský, az Állami Számvevőszék elnöke ugyan jelezte: hivatala el tudott volna képzelni takarékosabb kiadási oldalt, a hiány növelése helyett, de a tervezet így is követi a korábbi irányvonalat. A kormány válságkezelő intézkedései jók, a kis inflációhoz az euró bevezetése kamatcsökkenést hozhat. Kockázatokat az ÁSZ a foglalkoztatás alakulásában, az uniós alapok merítésében és az önkormányzati szféra költségvetési stabilitásának alakulásában lát. Az ellenzéki szónokok nem csupán kockázatokról beszéltek. Az SZDKU-s Ivan Mikloš ízekre szedte az előterjesztést. Kifogásolta, hogy számos olyan tétel van benne, amelynek a fedezetét nem tünteti fel a kormány – főleg infrastrukturális beruházásokról van szó –, s ennek megfelelően terjesztett elő módosító javaslatokat is. Például 5 milliárd koronás uniós forrás-átcsoportosítást sztrádaépítésre, hogy a kieső banki hitelforrásokat pótolni tudja az állam. De javasolta a pedagógusbérek emelését, a lakásfejlesztési alap feltöltését is, amire a családok segítése miatt lenne szükség. A kereszténydemokrata vezérszónok, Pavol Hrušovský felrótta a kormánynak, hogy nem létező pénzzel számol: a második nyugdíjpillérből kilépőktől összesen 10 milliárd koronát remél jövőre, miközben egyáltalán nem biztos, hogy 150 ezer személy visszatér a Szociális Biztosítóba. Hrušovský kétségbe vonta a tervezett infláció realitását, és kifogásolta, hogy sehol nincs utalás a gazdasági válság társadalombiztosítási következményeire. Az MKP-s Farkas Iván is a nyugdíjbiztosítási mozgások számszerűsítését kifogásolta, s hozzátette: a munkanélküliek járulékkiesését sehol nem találja, pedig ez is komoly következménye a válságnak, hiszen csak az idei év végéig 5000 ember veszíti el munkáját. A költségvetési kiadások lefaragása nélkül Farkas szerint aligha lehet megoldani ezeket a problémákat. És arra is figyelmeztetett, hogy a csökkenő adóbevételek miatt kevesebb forráshoz jutnak az önkormányzatok, így nem lesz pénzük a sajátrész befizetésére az uniós források lehívásakor, tehát a tervezett uniós bevételek is eltúlzottak a törvényjavaslatban. A Smer-es Jozef Burian visszautasította az ellenzéki kifogásokat, és Viera Tomanová népjóléti miniszter is azt hangsúlyozta: a tárca programjai a modern szociális államot alapozzák meg. A mintegy 20 törvénymódosítás a szociális felzárkóztatást szolgálja, ezt tükrözi, hogy az összes járadékot valorizálják, és a több mint 9 milliárd koronás összegből 8,2-tőt szociális segélyekre fordítanak. Egyszóval: épül a szolidáris állam. Ferdinand Devínsky viszont a művelődésre, az oktatásra, a tudományra és kutatásra szánt összeget kevesellte. Hosszú távon ugyanis ez biztosítja a folyamatos fejlődést és gyarapodást. Csakhogy a 6 és fél százalékosra tervezett gazdasági növekedésből megállapított kiadások már most irreálisak. A növekmények az oktatásügyben csak a béremeléseket fedezik, a fejlesztésekre pedig európai pénzeket irányoz elő a kormány – s ezek bizonytalanok. A tudományos kutatás terén Devínsky szerint csak átcsoportosítás történik. Az oktatás, a tudomány és a sport területén a kiadások növekedése elmarad a többi ágazatban előirányzott forrásnövekedéstől, így az ígéret, hogy a tudásalapú társadalom fejlesztése lesz elsődleges, csak ígéret marad.
A költségvetési vita holnap is folytatódik a parlamentben.

NGYR, Pátria Rádió