Rimaszombatban a cserkészotthonban és a Tompa Mihály Református Gimnázium tornatermében tartotta az Árvay Miska Szabad Barantacsapat őszi szakmai továbbképzést és fokozatvizsgáit október 16-18-án.
A vizsgáztatókat valamint szakoktatókat a budapesti Országos Baranta Szövetség biztosította. A képzésen mintegy negyven barantás jelent meg. A helyieken kívül Szécsényből, Egerből , Balassagyarmatról és Miskolcról is érkeztek résztvevők. A baranta szakmai hétvége alkalmából az ifjú hagyományőrzők szablyavívásból, hajítófegyver-használatból, birkózásból, íjászatból, botharcból, páros valamint csoportharcból, történelemből, tánc és népmese-ismeretből s egyéb más lelki, testi és szellemi ismeretekből kaptak továbbképzést.
A kétnapos gyakorlat végén tizenketten tettek fokozatvizsgát. A legfiatalabb gyermekek közül négyen deres, hárman holdas, egy kisbarantás pej minősítést szerzett. Hárman a felnőttek közül egyes, azaz bodur fokozatot tettek, egy barantás pedig kettes, borsuk minősítést szerzett.
„Tengri legyen mindannyiukkal, köszönet a segítőknek, oktatóknak, szülőknek a segítségért” – búcsúztak a szervezők.
A baranta a történelmi magyar harci kultúrából származó testmozgások összegyűjtésével létrehozni kívánt, a kilencvenes évek óta formálódó magyar harcművészeti stílus.
Egy barantázó magyarul él, gondolkodik, harcol, táncol, énekel. A legfontosabb feladata, hogy a lehető legalaposabban megismerje és magáévá tegye azt a kultúrát, amely az általa megtanult harci értékeket kifejlesztette. Egy barantázó nem valami ellen, hanem valamiért harcol. A barantázó szigorúan véve nem hagyományőrző, nem hagyományápoló, a barantázó a hagyományokat a mindennapjaiban éli meg, a köré építi fel az életét – ezt a filozófiát vallják a rimaszombati barantázók is.
Vörös Attila, Felvidék.ma
A szerző a Bástya Egyesület mellett működő Árvay Miska Szabad Barantacsapat elnöke {iarelatednews articleid=”50225″}
