A Trianoni Kutatóintézet Alapítvány által hetedik évfolyamát megélt Trianoni Szemle kisebb-nagyobb kihagyásokkal negyedévenként jelent meg.
Az elmúlt évben azonban nem volt kapható a megszokott újságárusoknál, amelynek valószínűleg anyagi okai voltak.
Végül a 2015-ös év utolsó negyedévében ezt pótolván került kiadásra a Trianoni Szemle Évkönyve.
Az igen terjedelmes – 310 oldalon megjelenő tartalmas kiadvány – bizonyára kedvenc csemege a múlt, illetve a történelem feltárása iránt érdeklődő olvasók körében.
A közel 50 szerző között a társadalmi élet széles területéről, és minden korosztályából olvashatók tanulmányok, kutatások, irodalmi és történelmi elemzések, sőt versek, és irodalmi művek is.
A Szemle négy fő témaköre:
Mit jelent számomra Trianon?
Ebben a rovatban riportok, vallomások, elmélkedések, visszaemlékezések formájában szólaltatják meg hazai és Kárpát-medencei jeles személyeket:
Szűrös Mátyás politikust, Kovács István költőt, írót, Fábián Gyula újságírót, Döbrentei Kornél költőt, Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatót, Papp Endre kritikust, Batta György költőt, újságírót (aki a szerkesztőbizottság tagja is),Gazda József szociográfust.
Ebben a rovatban nyilatkozik riport formájában Tolcsvay Béla, Bodó Barna, Fricz Tamás, Matuska Márton.
A Tisztelet a Hősöknek c. témakörben a háborús évfordulók apropóján olyan cikkek, elemzések is megjelennek, melyekről a laikus olvasó eddig nem igen olvashatott. Olyan hősi halottakról, dokumentumok, memoárok, publicisztikák olvashatók, melyek tömör információt adnak, eddig fel nem tárt írásokról pl. a tábori lelkészek I. Világháborús emlékeiről, a Vitézi Rend Történetéről, a Trianoni Emlékművekről.
A Magyar Múlt Magyar Élet rovatban irodalmi művek részletei is megjelennek, amelyek egy egy történelmi vagy társadalmi korszak élethelyzetét tükrözik. A versek között olvashatók Sajó Sándor, Tompa László, Farkas Árpád, Döbrentei Kornél versei. Prózai részletek Sütő Andrástól, Szabó Dezsőtől, Márai Sándortól. Medvigy Endre irodalomkutató pedig Mács József munkásságát elemzi. E részben is olvashatók olyan irodalmi csemegék, mint Kuthy Lajos író, epikus, munkáiról, akiről Ifj.Tompó László feltárja, hogy művei miért nem jelennek meg még napjainkban sem, akit Jókai Mór az irodalom grófjának nevezett, főleg egyedi nyelvezete miatt.
A Szemle utolsó oldalán Gyurcsó István: A népvándorlások kora c. verse olvasható, amely bizonyára szintén nem véletlenül került az évkönyv befejezéseként olvasásra.
Az Évkönyv és a Trianoni Szemle leginkább Budapesten kapható, vagy megrendelhető a főszerkesztőnél Szidiropulosz Archimédesz villámpostáján szidi44@gmail.com.
Esztergomban a Laskai Osvát Antikvárium szervezésében 2016.január 30-án 15.00 órakor a Szent Adalbert Központban lesz az Évkönyv bemutatója és kiállítás.
DE, Felvidék.ma
