Az idén ünnepeljük a legnagyobb magyar: Széchenyi István születésének 225. évfordulóját. Ez alkalomból a Széchenyi Társaság emlékévet hirdetett.
Széchenyi István írta az első magyar közgazdasági könyvet: a Hitelt, ő alapította a ma is kiemelkedő tekintélyű Magyar Tudományos Akadémiát, Lánchidat feszíttetett az ország két nagy fele közé… Rubovszky Andrásnak, a Széchenyi Társaság főtitkárának tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.
A Széchenyi Társaság a Szövetség a Közös Célokért társulás tagszervezete.
– Főtitkár Úr, sejthető-e, miért van az, hogy Széchenyi István – a család – nagycenki mauzóleumában 1860 óta szinte folyamatosan jelen vannak kisebb-nagyobb – néha diákbuszos, néha luxusautós – magyar zarándok-csoportok, és szarkofágján a hervadtabbak mellett rendre friss virág is díszlik?
– A Széchenyi Társaságot is foglalkoztatja, van-e Magyarországon Széchenyi-kultusz, egyáltalában mit nevezünk kultusznak, mikor válik egy nemzet életében a tisztelet, a szeretet kultusszá? Mik a kultusz megjelenési formái, mennyiben lehet vagy kell nagy magyar személyiségek kultuszának kialakítását elősegíteni? Ezekről a kérdésekről az idén a Széchenyi-emlékév alatt konferencia rendezésében is gondolkodunk. A Mauzóleum látogatottsága, a friss virágok és koszorúk, az évfordulók
rendszeres széles társadalmi megünneplése mindenesetre a Gróf nagy tiszteletéről tanúskodnak.
A 225. születési évfordulót ki fogjuk használni arra, hogy még több ismeretet adjunk életéről és szellemi hagyatékáról és úgy tűnik, ehhez sok kormánytag, intézmény, tudományos műhely, egyetemek, iskolák, vállalkozások és civil szervezetek csatlakoznak.
A Mauzóleumban látható szeretet és tisztelet ad nekünk reményt arra, hogy a Széchenyi megálmodta polgári Magyarország él és építkezik. Áder János köztársasági elnök úr vállalta a fővédnökséget.
– Becsület, adott szó szentsége, cselekedetek egyenessége – a legnagyobb magyar által fontosnak tartott értékek. Mit tehetnek a civil mozgalmak azért, hogy ezek a szellemi, erkölcsi kincsek újfent fölragyogjanak?
– A Széchenyi Társaság 2015-ben konferenciát rendezett a civil szervezetek feladatairól, küldetésükről a társadalomban. A cím kifejező: „Az önkéntes polgári együttműködés erkölcsi kötelezettsége és felelőssége”. (Erről a Felvidék.ma ITT számolt be – szerk. megj.)
Széchenyi egyik, számomra kedves, mondása „hinni és hihetni egymásnak”. Ennek nagyon híjával vagyunk. A civil szervezetek legyenek függetlenek pártoktól, egyházaktól,munkájuk legyen önkéntes, és ha végeznek is gazdasági tevékenységet, csak a munkát fizessék, ne osszanak profitot. Ez nem jelenti azt, hogy ne legyen istenhitük, világnézetük, történelemszemléletük, nemzeti elkötelezettségük. Fontosnak tartom, hogy gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka ma már hungarikum. Váljék azzá mindennapi életünkben és országunk kormányzásában is. A szellemi hagyaték nem termék, nem lehet üzlet tárgya, nem lehet marketingeszköz. Gondolataink és cselekedeteink mozgatója, meghatározója.
– Nem sokkal a legnagyobb magyar halála után már megjelent Budán a Széchenyi-vacsora, majd újabb és újabb, Széchenyihez kapcsolódó hagyományok csíráztak ki. És ma is létesülnek a legnagyobb magyar szellemi üzenetét föltáró és közvetítő civil szervezetek. Az Önök szervezete miket tesz ebben a jubileumi évben?
– 2016-ban mintegy 150-200 esemény van szervezés alatt a Kárpát-medencében élő magyarság körében. A külföldi megemlékezések Széchenyi életéhez kötöttek, így Bécs, London, Párizs is helyszín lesz. Megemlékezések, koszorúzások, egyetemi, középiskolai, általános iskolai vetélkedők, pályázatok, konferenciák, emléktábla-avatások, előadások, sportesemények, hangversenyek, irodalmi összeállítások szerepelnek a programokban.
Molnár Pál, Présház Hírportál/Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”56317,53733,50560,48738,46071,45876,24419″}
