Az utóbbi évek könyvtermését végigtekintve Vladimir Nabokov magyarul olvasható műveinek száma egyre szaporodik. Legutóbb a szerző összegyűjtött elbeszélései jelentek meg két kötetben. Az új Szemle Nabokov-árnyalatok címet viselő tematikus blokk szövegeivel igyekszik tovább árnyalni a szerzőről kialakult képet. Közben mintha rejtetten arra a kérdésre is választ keresne, hogy beszélhetünk-e magyar Nabokov kultuszról.
Nabokov a Lolita orosz fordításához fűzött utószava, melyet a szerző hazai kutatója és monográfusa, Hetényi Zsuzsa fordításában közöl a lap, az életmű egyik kulcsszövege lehet. Nemcsak a Lolita fogadtatására és a könyv körüli botrányokra reflektál, sokkal inkább látleleteként tárja fel a szerző nyelv(ek)hez fűződő viszonyát. A Breitensträter–Paolino c. szöveg a hasonnevű bokszmeccsre utal (szintén Hetényi fordítása), s a szerző egy különös oldalát mutatja meg, a boksz, és mindenfajta játék iránti költői rajongást – a szöveg emellett még egy sajátos irodalmi bokszkánont is felvázol…
A lap körkérdésére, mely a válaszadók Nabokovhoz való viszonyát firtatja, Bartók Imre, Csillag Lajos, Grendel Lajos, Szászi Zoltán és Veres István válaszait olvashatjuk. „A felsorakoztatott szerzők névsora azért is lehet figyelemre méltó, mert a válaszadók nagyon is eltérő eszköztárral és víziókkal dolgozó szépírók, akiket mégis összeköt a Nabokov iránti vonzalom.” Gyürky Katalin Földre hullott istenek c. elemzése kiváló olvasói kalauzul szolgál Nabokov említett Összegyűjtött elbeszélések I., II. kötetekbe foglalt novellisztikájába.
A szám Markó Béla izgalmas tájábrázolással, Fellinger Károly narratív versnyelvvel és Laboda Róbert identitáskonstrukciókkal kísérletező verseit közli. Fülöp Antal csehszlovák-magyar közegben játszódó regényéből olvashatunk újabb részletet. Szászi Zoltán humoros novellájában pedig az első és Utolsó gömöri vámpír történetével ismerkedhetünk meg. Hét c. novellafüzéréből közöl egy fejezetnyit Nagy Hajnal Csilla.
Az immunrendszert aláásó betegség költői természetrajzát feldolgozó Holdvilágképűek c. kisregény részletei mellett a szerzővel, Tóth Kingával olvashatunk egy beszélgetést. H. Szilágyi István tanulmánya Gabriel García Márquez: Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája c. regényét elemzi a jog, az antropológia és irodalom viszonyrendszerének kontextusaiban.
Sirbik Attila St. Euphémia c. kötetéről közöl kritikát Tóth Kinga és Paszmár Lívia, Makai Máté pedig Danyi Zoltán: A dögeltakarító c. kötetét vizsgálja. Az elemzett írásokat Jugoszlávia széthullása és a délszláv háborúk utáni kiútkeresés és identitásválság témája köti össze. Soóky László a Komáromi Jókai Színház Börtönkarrier c. előadásáról közöl kritikát.
Az Irodalmi Szemle 2016-ra is sok izgalmas témát tartogat, az új évfolyam a szerkesztőség címén rendelhető meg. Februári számunk Kárpátaljára kalauzolja az olvasót.
szp, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”58030,57520,56800″}