A romániai magyar írott és elektronikus sajtó is kiemelten foglalkozott a hétvégén lezajlott szlovákiai parlamenti választások eredményével, már csak azért is, mivel júniusban helyhatósági, ősszel pedig parlamenti választásokat tartanak Romániában és a cikkírók természetesen nem felejtettek el párhuzamot vonni a felvidéki, illetve az erdélyi magyarság politikai megosztottsága között, és szinte valamennyien figyelmeztetésként értelmezték a Magyar Közösség Pártja választási szereplését.
A Krónika című napilap Intő jelek című vezércikkében Rostás Szabolcs szerző megemlíti, hogy a Magyar Közösség Pártja zsinórban harmadjára marad ki a törvényhozásból,és a Bugár Béla vezette Most-Híd polgári párt támogatottsága is megcsappant. Írásában kiemeli -,,nemcsak a felvidéki magyarok számára szolgált tanulságként a mostani megmérettetés, eredményéből – az év végi romániai parlamenti választásra tekintettel – az erdélyi magyar politikai alakulatok is levonhatnák a következtetést. Különösen érvényes ez az RMDSZ-re, amelynek elnöke az MKP múlt heti kampányzáró rendezvényén az összefogásban látta a magyar képviseletnek a pozsonyi parlamentbe való visszajuttatása titkát.” A szerző úgy véli, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség könnyen az MKP sorsára juthat – ,,ha abban a hitben ringatja magát, hogy a Magyar Polgári Párt „felszalámizásával” letudta a magyar–magyar együttműködést, és mindent megtett parlamenti képviselete biztosításáért.”
A Krónikához hasonlóan a Háromszék független napilap cikkírója is a felvidéki és az erdélyi politikai helyzet közötti párhuzamokra és hasonlóságokra helyezi a hangsúlyt. Mózes László A felvidéki belharcok ára című írásában Gubík Lászlót, a Via Nova elnökét idézi, aki annak a véleményének adott hangot, mely szerint az elmúlt évtizedek ,,délellenes” politikája teljesen leépítette a magyarlakta területeket, továbbá a déli járások alacsonyabb választási részvétele annak is köszönhető, hogy „a belharcokkal saját magunk teljesen leépítettük közösségünket”. A publicista természetesen itt sem felejt el párhuzamot vonni – ,,Felvidéki nemzettársaink helyzete elgondolkodtató. Bár az MKP minden idők legjobb, fiatalos és lendületes választási kampányát tudja maga mögött, ez nem volt elég. Az ottani, éveken át vívott belharcokért nagy árat fizet a magyar közösség, s problémáira gyógyírt keres. Kérdés, megtalálja-e, és mikor. Vegyes, félmagyar párt létrehozásával ugyanakkor felvillantottak egy másik érdekképviseletre vonatkozó lehetőséget is, ez a kísérlet arra bizonyosan elégséges volt, hogy az MKP kiszoruljon a törvényhozásból. Járható ez az út? Nem követendő. Úgy tűnik tehát, amennyiben egy belharcokba beleroskadó közösség érdembeli parlamenti képviselet nélkül marad, ebből az állapotból csak nagyon nehezen tud kikecmeregni. Ehhez kellenének új utak, fiatalosabb és merészebb hangnem, miként Gubíkék is hirdetik, nemzeti öntudat, elhivatottság, önrendelkezés. Erdélyben, Székelyföldön is aggodalmat keltőek a felvidéki fejlemények. Március idusához, a szabadság ünnepéhez közeledvén sokasodnak a magyar gondok.”
A Maszol.ro internetes hírportál Illyés Gergellyel készített interjút, amelyben a kérdező Cseke Péter Tamás arról faggatta a politológust, hogy mi az MKP újabb kudarcának magyarázata. Az elemző válaszában rámutatott: Észak-Szlovákiában magasabb volt a választási részvétel, mint a déli járásokban és ez nem kedvezett az MKP-nak, azonban az ebből fakadó szavazatkiesést a Most-Híd északon a szlovákok szavazataival kompenzálni tudta. A Bugár Béla vezette politikai alakulat szavazóinak etnikai megoszlását firtató kérdésre a politológus azt a válasz adta, hogy a Most-Hídra még mindig több magyar szavaz, mint szlovák. Úgy látja, hogy az MKP sikertelensége részben a korábban végbement elittörésre vezethető vissza – ,,AMost-Híd vezető politikusai az MKP-ből váltak ki. Ott nem úgy történt, mint nálunk, ahol jobboldalra váltak ki emberek az RMDSZ-ből, hanem egy teljesen más irányba, és az MKP karizmatikus vezetés nélkül maradt.”
LB, Felvidék.ma
