Csetnek települést 1243-ban IV. Béla király oklevelében említik először. A Rozsnyói járáshoz tartozó településen 14. századi gótikus plébániatemplom van, korabeli freskókkal. A templomot 1970-ben a kulturális örökség részévé …
Múltidéző
-
-
Köztudott, hogy Selmecbánya egykor a magyar művelődéstörténetnek is kiemelkedő központja volt. Az itt működött líceumok, a Bányászati és Erdészeti Akadémia megannyi hírességnek voltak kibocsájtó alma materei s egyben a tudományok műhelyei is. …
-
A Csemadok Országos Tanácsa és a társszervezők tavasszal hirdették meg a Szent László-vetélkedőt. A csapatok felkészülését támogatandó segédanyagot is kiadtak. A Szél-járás című lap különszámát minden jelentkező csapat …
-
Kilencvennyolc esztendeje, 1919 májusában az újjászervezett magyar Vörös Hadsereg Salgótarján és Eger térségében tartóztatta fel a csehszlovák támadásokat. Május 21-én vette vissza Miskolcot, és május 30-án 250 km-es …
-
Százötven esztendővel ezelőtt, a kiegyezési törvények szentesítését követően, 1867. június 8-án, pazar külsőségek között került sor I. Ferenc József magyar királlyá koronázására. A budai koronázótemplomban ekkor csendült fel …
-
Múltidéző
Az ipolysági köztemető védett sírjai 4. – Hederváry Antal, „akinek vezérlő csillaga az igazság volt”
Az ipolysági városi köztemető D 13-as parcellájában még áll egy magas, háromrészes műkő síremlék. Csúcsívben végződő téglalap alakú oszlopán ez a dedikáció olvasható: „TRAUTVEIN FRANCZISKA/ HEDERVÁRY ANTAL/ ügyvéd …
-
Szent László tiszteletét és szeretetét nyomon követhetjük a 12. század végétől napjainkig. A lovagkirály szentté avatása idején Váradon már megszületett a himnusza (Regis regum civis, ave…, magyarul Áve, …
-
A jezsuita rend ismert misszionáriusa, Dél-Amerika nagy kutatója, a kiváló néprajzi gyűjtő és utazó, az egyetemes kultúrtörténetnek is kiemelkedő alakja, Éder Xavér Ferenc a Felvidékről indult s több …
-
„Népek Krisztusa, Magyarország” – írta 1956 végén Mennyből az angyal című megrázó költeményében Márai Sándor, s mennyire igaza volt, hiszen Móricz Zsigmond Öt sebek! című írásában hasonlóképp vélekedett: …
-
„Minden évben elzarándokolt a nép Csíksomlyóra s vallási színezetben hirdette: ez a föld és lakói magyar és az is marad”