Először a jó öreg, elsős olvasókönyvemből olvastam mondókákat, versikéket, rövidebb meséket, de már ez is nap mint nap, újabb sikerélményeket biztosított.
Címke:
Sztakó Zsolt jegyzetei a Morda aljáról
-
-
Mint írtam volt előzőleg, a kezdetektől nagyon szerettem, ha felolvastak nekem
-
A hajvágó felberreg és beleszánt a hajamba, a fürtök a földre hulLanak. Az én fürtjeim! Rémült vagyok, fogalmam sincs, mi történik velem, és hát… eltörik a mécses.
-
1976. február 28. – Timi húgom születésének a dátuma. A Tímea névre Márti bukkant rá, aki akkoriban olvasta az Aranyembert, és ott hívták a főszereplőt Tímeának.
-
Mint már mondtam, Gretina nővér nagyon vallásos volt. Mintha rémlene, hogy apáca is volt, ameddig az a rendszer engedte, hogy apáca legyen, és talán pont ezért neveztük őt …
-
A hazautazás úgy történt, hogy végig a moszkvics hátsó ülésén feküdtem, a fejem anyu ölében, aki vigyázott, hogy le ne essek. Mert ülni persze nem tudtam.
-
Kedvenc fogásom a krumplipüré, abból mindig kérek repetát, és a nővérek megállapítják, hogy ebből is látszik, hogy „odaátról” vagyok, mert a tótok szeretik a krumplit.
-
Mindig rettegsz, amikor Ferike betoppan a szobába, és az autóját keresi rajtad, merthogy azt valaki ellopta tőle. És, ha nem te loptad el/mert hiszen azt neki is látnia …
-
Egyszóval, Nagymarosra vittek a sokadik roham után, ami azért komolyabb volt az előzőeknél, hisz maradandó következményei lettek, úgyhogy már rehabilitációs kezelésre is szükségem volt.
-
Nagymaroson olyan volt, mintha csak egy meghosszabbított nyaraláson lennék, hisz azelőtt is, minden nyáron heteket töltöttem el itt, ahogy Ili néni két nagyfia, Karcsi és János is szoktak …
