Azoknak, akik az átlagkereset háromszorosát keresik, az idén januártól előnyösebb a II. pillér. A Munkaügyi Minisztérium azonban erre nem mutatott rá egyértelműen a tanulmányában. A tárca csak a tőkepilléres nyugdíjbiztosítás hátrányát ecsetelgeti kampányában. Az érintett csoportok számára egész sor hátrányt sorakoztat fel, az előnyökkel viszont már kevésbé foglalkozik.
A minisztérium részletes elemzése, mely szerint minél több ember lépjen vissza az első pillérbe, azt állítja, hogy a spórolás időszakának legkevesebb 18 – 20 évnek kellene lenni, ellenkező esetben ugyanis a II. pillérben való részvétel előnytelen és a nyugdíj a két rendszerből alacsonyabb lenne, mint kizárólag csak az elsőből.
Előnyök azok számára, akik kevesebbet spórolnak
A jelentés nyolc hátrányra is felhívja a figyelmet, amelyek a 42 év felettieket próbálja meggyőzni a II. pillérből való kilépésre. A tárca azonban csak egy előnyre hívta fel a figyelmet: a megtakarított pénz örökölhető, mégpedig abban az esetben, ha a spóroló a nyudíjkorhatár elérése előtt hal meg – és nem spórolt legalább 15 évet .
A tárca azonban elfelejtette egy olyan tényezőre is felhívni a figyelmet, hogy azok, akiknek több mint 56 ezer korona a havi bruttó keresetük, azoknak januártól jelentősen megnövekedett az elvonás nagysága. Az állam ugyanis növelte a szociális elvonások kivetési alapját, amely szerint a havi átlagkeresetnek nem a három-, hanem a négyszereséből kell kiindulni a számításkor. A parlament ugyanakkor ezzel párhuzamosan jóváhagyta azt is, hogy a magasan jól keresők csoportjának nem emeli a nyugdíját az első pillérből, tehát a Szociális Biztosítóból. A nyugdíj egy része, amely a II. pillérből származik, viszont növekszik, mert oda magasabb összeget utalnak át, mint korábban.
„Azoknál, akik többet keresnek az átlagkereset háromszorosánál, a megnövekedett maximális kivetési alappal csökkent az első pillér előnye, amiről a minisztériumi elemzés természetesen hallgat – nyilatkozta Peter Goliaš, a Gazdasági és Szociális Reformok Intézetének elemzője. Ennek a ténynek szerepelnie kellett volna Viera Tomanoná miniszter jelentésében. Az, hogy ez nincs ott, annyit jelent, hogy az elemzés nem objektív. Goliaš szerint Tomanová azért részesíti előnyben az első pillért, mert figyelmen kívül hagy olyan kockázati tényezőket, mint például a demográfiai mutatók, a politikai beavatkozások vagy a közpénzek romlása.
Sme, Felvidék Ma, sk
