A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Veszprémi Területi Bizottsága nemrég az Év Kutatója 2025 díjban részesítette a győri Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának tudományos igazgatóját, dr. Nogel Mónikát. A dunaszerdahelyi származású szakember az igazságügyi genetikára, illetve a szakértői bizonyítás minőségbiztosítási kérdéskörére fókuszáló tudományos tevékenységével érdemelte ki a bizottság legmagasabb presztízsű kitüntetését.
A Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara tavaly ünnepelte a győri jogászképzés megalapításának harmincéves évfordulóját. Az intézmény fennállása során számos szakembert segített hozzá sikeres szakmai pályához, akik oktatóként, kutatóként tértek vissza alma materükbe. Hasonló karrierutat választott dr. Nogel Mónika is, aki diplomaszerzését követően előbb a Kriminológiai és Kriminalisztika Központ külsős kutatójaként, majd 2018-tól a Bűnügyi Tudományok Tanszék tudományos segédmunkatársaként dolgozott.
Doktori fokozatszerzése után előbb adjunktusi, majd docensi címet szerzett, tavaly óta pedig a Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanszék tudományos főmunkatársa, valamint a kar által gondozott Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola tudományos igazgatója.
A dunaszerdahelyi születésű szakember évtizedes tudományos munkáját nemrég az MTA Veszprémi Területi Bizottsága is elismerte: hazai és nemzetközi kutatói teljesítményének, publikációs eredményeinek, illetve az akadémiai közösségben vállalt szakmai szerepvállalásának köszönhetően az Év Kutatója 2025 díjban részesítették. A bizottság legmagasabb presztízsű kitüntetését 1998 óta adományozzák olyan 45 év alatti kutatóknak, akik kiemelkednek a társadalom-, a természet- vagy az élettudomány területén. Dr. Nogel Mónika az első kategóriában bizonyult a régió legjobbjának a szakértői bizonyítás minőségbiztosítási kérdéskörére és az igazságügyi genetikára fókuszáló kutatásai révén.
„Az igazságügyi genetika egy hagyományos, mégis sokrétű szakértői terület. Ahogy mélyebben beleástam magam a témába, elkezdtem nemcsak a bűnügyi oldallal, hanem a genetika egyéb jogi aspektusaival is foglalkozni. Minden olyan kérdés érdekel, ami a jog, az etika és a genetika metszéspontjában található, erre összpontosítom tudományos tevékenységemet is”
– árulta el.
Hozzáfűzte: posztdoktori kutatásában a génszerkesztés humánsejteken végrehajtott alkalmazását, annak jogi és etikai vetületét vizsgálja, ami jelenleg Magyarországon teljesen egyedülálló projekt. A tudományos igazgató nemcsak a kutatásban és a doktori képzésben, hanem a Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanszék oktatói munkájában is szerepet vállal: az egyetem szeptemberben újonnan induló kriminológia mesterszakán is tart majd kurzusokat.
Sajtóközlemény/Felvidék.ma
