A felvidéki intézmények megújítása az anyaország és a felvidéki magyarság egymásra találásának, és az egyházainkkal való jó kapcsolattartásnak a hatalmas példája – jelentette ki Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a felvidéki Csicseren, ahol részt vett a megújult Szent László katolikus templom átadásán vasárnap.
A szlovák–ukrán határ közelében lévő, túlnyomó többségében magyarok által lakott település katolikus temploma – a tető és a külső homlokzat – felújításával 27 millió forint magyarországi támogatással két ütemben újult meg, a felújításnak a másfél évvel ezelőtt kezdődött második üteme nemrégiben fejeződött be.
Az államtitkár az átadón rámutatott:
Az elmúlt másfél évtized során a Felvidéken a római- és a görögkatolikus, valamint a református és az evangélikus, illetve a zsidó felekezetek nagyságrendileg tízmilliárd forintos magyar támogatásban részesültek, amelynek jó része ezen felekezetek templomainak a felújítására – illetve néhány esetben – újak építésére szolgált.
Kifejtette: az elmúlt évek során ezeknek a támogatásoknak a segítségével több mint kétszáz templom és imaház újult meg.
Ugyancsak fontos szerepe volt az óvodák, bölcsődék és más nevelési-oktatási intézmények felújítását és újak építését célzó támogatási programnak, amelynek keretében szintén több mint kétszáz ilyen intézményt sikerült felújítani, bővíteni vagy újként megépíteni.
„Mindezek nagy mértékben hozzájárultak az ezeken a településeken élő felvidéki magyarság segítéséhez, a családalapítás és gyermeknevelés terén is”
– tette hozzá Soltész Miklós.
Az államtitkár rávilágított, mindezek a támogatások a magyarság megmaradását segítik, konkrétan pedig pedig három célt követnek, a hitben és a kereszténységben való megmaradást, a magyarság megtartását, valamint azt is, hogy mindenütt, ahol ezek a felújítások, építkezések megvalósultak, a magyar–szlovák együttélést is szolgálják, amire óriási szükség van ezekben az időkben.
Soltész Miklós az aktuális helyzetre utalva rámutatott: A település csak tíz kilométerre van az ukrán határtól és így az egy évszázada történtek tükrében elmondható, hogy szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy a határok meghúzásakor a település nem Ukrajnához került, mert akkor most az ott élők óriási mértékben ki lennének szolgáltatva annak a nagyhatalmi politikai játszmának, ami most a határ túlsó oldalán történik.
„Ez egy óriási figyelmeztetés, részint a háború óriási fájdalmaira és szenvedéseire, részint pedig arra, hogy nekünk magyaroknak és szlovákoknak mindenképpen össze kell fognunk, hitben, kereszténységben és történelmi-kulturális hagyományaink alapján is, mert a békesség mindennél többet ér”
– szögezte le Soltész Miklós.
MTI/Felvidék.ma
