A Selye János Egyetem Tanárképző Kara a „Szlovák mint második nyelv a tanárképzésben” (SLOV2LIN; kód: 06R02-20-V01-00001) című, a Szlovák Köztársaság Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Ifjúsági Minisztériuma támogatásával, a Szlovák Köztársaság Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének (NextGenerationEU) finanszírozásában megvalósuló projektben vesz részt, amely a nemzetiségi pedagógusképzés tartalmi és módszertani megújítását célozza. A projektet megvalósító szakmai csapatot kérdeztük a tanulmányi útról, amely e komplex fejlesztési folyamat egyik állomása volt.
Horváth Kinga, a projekt vezetője elmondta, hogy a besztercebányai régióban megvalósult exkurzió célja az volt, hogy a jövő pedagógusainak, különösen a nemzetiségi óvodákba és iskolákba készülő hallgatóknak, lehetőséget biztosítsanak arra, hogy autentikus szlovák nyelvi környezetben mélyítsék nyelvi kompetenciáikat, és a gyakorlatban is kipróbálják a legkorszerűbb módszertani megoldásokat. A program egyben a szakmai együttműködések erősítését és a résztvevők önbizalmának fejlesztését is szolgálta a kétnyelvű oktatási helyzetek kezelésében.
Sýkora Hernády Katalin, az Óvó- és Tanítóképző Tanszék adjunktusa és a tanulmányi út társszervezője a programokról mesélt:
A program tartalmazott interaktív blokkot a kommunikáció és az önismeret szlovák nyelvű fejlesztésére, emellett előadásokat és workshopokat szerveztünk a játék pedagógiai alkalmazásáról. Bemutattuk, miként lehet a szlovák nyelv és szlovák irodalom óráit változatos, kommunikációközpontú módszerekkel felépíteni, valamint hogyan alkalmazható a mesterséges intelligencia a tanításban. A hallgatókkal túrán is részt vettünk, továbbá meglátogattuk kollégáinkat a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen, ahol az ottani hallgatókkal közösen dolgoztunk egy interaktív foglalkozáson. Tapasztalatot cseréltünk, és közben új szakmai kapcsolatok is születtek. A szervezői csapattal öröm volt az együttműködés. Vendégünkként jelen volt Kováč Klaudia, az Eötvös Utcai Alapiskola igazgatója is, ami lehetővé tette, hogy közvetlenül reflektáljunk a gyakorlóintézmények szükségleteire. A programot értékes szakmai beszélgetések tették még gazdagabbá. Ezúton is köszönetünket fejezzük ki a szakmai együttműködéséért.
Szülőként és oktatóként egyaránt fontosnak tartom, hogy a magyar ajkú gyermekek élményszerű oktatásban részesüljenek, amely a korszerű idegennyelvi módszerek alkalmazásával segíti a szlovák nyelv és szlovák irodalom tanítását, s hozzájárul a kultúrák közeledéséhez, amely a békés együttélés egyik alapja. Elsődleges célunk, hogy a tanulók biztos szlovák nyelvtudással hagyják el a magyar tanítási nyelvű iskolákat. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a magyar iskolákban tanuló fiatalok ugyanolyan eséllyel érvényesülhetnek Szlovákiában, mint szlovák iskolát látogató társaik. Országunk kiváló nemzetiségi iskolahálózattal rendelkezik, és az egészséges fejlődéshez elengedhetetlen, hogy gyermekeink elsősorban anyanyelvükön tanuljanak. Az iskolaválasztás gyakran vita tárgya a szülők körében. Én mindig azzal érvelek: a magyar tanítási nyelvű iskolákban a tanulók a magyar nyelv és irodalom mellett szlovák nyelvet és szlovák irodalmat is tanulnak, míg szlovák iskolában elveszíthetik annak lehetőségét, hogy mélyebb kapcsolatba kerüljenek saját anyanyelvükkel és irodalmukkal. Vajon mikor fognak találkozni nagyjaink, például Jókai vagy Ady műveivel? Ki tanítja meg nekik a magyar helyesírást? Ki olvassa majd fel unokáinknak és dédunokáinknak az Öreg néne őzikéjét? A nem megfelelő iskolaválasztásnak hosszú távú következményei lehetnek. Ez nem csupán gyakorlati döntés, hanem kulturális felelősségvállalás is. Ez is alátámasztja, hogy alapvető jelentőségűnek tekintjük: a leendő pedagógusok kimagasló módszertani felkészültséggel fejezzék be egyetemi tanulmányaikat, mivel ők alakítják a következő nemzedék nyelvi kompetenciáit és kulturális identitását.
Šenkár Patrikot, a Szlovák Nyelv és Irodalom Tanszék vezetőjét arról kérdeztük: szerinte milyen kulturális élményekkel gazdagodtak az egyetemisták a tanulmányút során?
A 2025 kora őszén megvalósult tanulmányi kirándulást túrák, helyi hagyományok bemutatása és gasztronómiai élmények színesítették. A hallgatók megismerkedtek Besztercebánya és környéke történelmével, népi építészetével, zenéjével és konyhájával – mindez hozzájárult interkulturális érzékenységük fejlődéséhez. Egyetemünk, karunk és tanszékünk hitvallása, hogy a kultúrák mélyebb megismerése gazdagítja diákjaink személyiségét, valamint elősegíti szakmai tudásuk és regionális tapasztalataik bővülését. Erre törekszünk mindennapi munkánkban is: képzésünk gyakorlatorientált, biztos tudást és változatos tapasztalatokat nyújt nemcsak városunk nyelvi és kulturális jellegzetességeiből, hanem elméletben és gyakorlatban is megismerteti diákjainkat Szlovákia sokszínűségével. Ennek konkrét példája volt ez a tanulmányút is.
A hallgatók már a hazaúton megfogalmazott visszajelzései is azt igazolják, hogy ez a cél most is teljesült. Külön kiemelték annak pozitívumát, hogy – sokan most először – Szlovákia „szívében” közvetlenül is megtapasztal(hat)ták a régióra jellemző tájspecifikumokat, az építészetet és a gasztronómiát.
A szakmai program során a szlovák nyelvhasználat és a specifikus interakciók kikerülhetetlenek voltak. Ennek részét képezték a különböző tematikájú szlovák nyelv- és irodalomórák is. Mindezek közös eredője egy olyan kulturális, nyelvi, környezeti és közösségi csapatépítés, amelynek élményeit diákjaink – bízom benne – sokáig magukban fogják hordozni, és a megszerzett ismereteket tudatosan fejleszteni. Hiszen a jövőben éppen ez a fajta tapasztalat válik majd számukra igazán értékké.
A tanulmányi úton részt vett Paulik Klaudia, a Selye János Egyetem Angol Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa is. Elmondta, hogy a program során számos új módszerrel és kreatív ötlettel dolgoztak, miközben a hallgatók önbizalma is megerősödött a szlovák nyelv használatában. A résztvevők megtapasztalhatták, hogy a játék valódi tanulási eszköz lehet, és hogy a személyes élmény, valamint az autentikus nyelvi környezet együtt segíti a pedagógiai fejlődést. Hangsúlyozta: a tanulmányi út egyértelműen bizonyította és be is mutatta, hogy az angol tanszéken alkalmazott korszerű módszerek eredményesen átültethetők a szlovák nyelv és szlovák irodalom oktatásának gyakorlatába is.
Horváth Kinga szerint a projekt azért különösen hasznos, mert az országos kutatásra épülő, megújított és tesztelt felsőoktatási tantárgyak révén olyan pedagógusok képzését segíti elő, akik képesek alkalmazkodni a tanulók eltérő nyelvi hátteréhez, motivációjához és tanulási sajátosságaihoz, és módszereikkel élményszerűvé, érthetővé, valamint sikerélménnyel telivé teszik a tanulást. Hozzátette, hogy a program hosszú távon a nemzetiségi oktatás minőségének javításához is hozzájárul, mivel a hallgatók már képzésük során korszerű, gyakorlatközpontú szemléletet sajátítanak el.
SHK/Felvidék.ma
