Késleltetni fogja a többi euróvárományos kelet-európai ország euróövezeti csatlakozását, ha Szlovákiában a jövőre esedékes felvétel után meglódul az infláció, áll az egyik vezető londoni befektetési ház elemzésében, amely szerint a szlovákiai dezinfláció a konvergencia-lemaradás miatt nem fenntartható.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének átfogó heti felzárkózó piaci elemzéseinek legújabb összeállítása szerint Szlovákia lesz az első a kelet-európai EU-tagállamok közül, amely úgy csatlakozik az euróövezethez, hogy viszonylag jelentős a lemaradása az egy főre jutó jövedelemben és az árszintben a többi eurótagországhoz képest.
Az ország jövőbeni makrogazdasági teljesítménye, főleg az infláció terén, így precedensértékű lesz a többi közép- és kelet-európai ország számára, amelyek a következő évtized első felében célozzák a csatlakozást, áll az elemzésben.
A JP Morgan londoni elemzői szerint Közép-Európa konvergencia-gazdaságai egyébként is különböznek az eredeti euróövezeti tagoktól, mivel jövedelmi és széles értelemben vett gazdasági felzárkózási folyamatuk óhatatlanul együtt jár az árszinteknek az euróövezeti átlaghoz való közelítésével.
A térség magasabb inflációja nem gazdaságpolitikai kudarc, hanem természetes folyamat, amelyhez azonban az euróövezeti csatlakozási feltételrendszer nem biztosít külön mozgásteret.
Szóba került már, hogy a feltételrendszert ki kellene egészíteni egy olyan új elemmel, amely egy minimális fejenkénti GDP-értéket, vagy az euróövezetihez közeli árszintet írna elő a csatlakozáshoz, vagy pedig a jelenlegi feltételeket hozzá kellene szabni a felzárkózó gazdaságok adottságaihoz, de eddig semmi nem változott.
A ház szerint Szlovákia sikeres felvételi folyamodványa első pillantásra jó hír az összes potenciális pályázónak, főleg most, amikor „eszkalálódik” az infláció az EU egészében.
Szlovákia konvergencia-folyamata azonban távolról sem zárult le: az ország árszintje 2007 végén az euróövezetinek hozzávetőleg a 60 százaléka, az egy főre jutó GDP-érték a valutauniós szint 62 százaléka volt. A szlovák infláció csak akkor maradhat alacsony, ha a gazdasági teljesítmény felzárkózása korlátozott mértékű lesz, vagy egyáltalán nem folytatódik, ami nyilván nem a döntéshozók célja, és nem valószínűsíthető fejlemény, áll a JP Morgan elemzésében.
Ha a szlovák infláció 1-2 százalékponttal az EKB által kitűzött célszint felett lesz, és a gazdaság különösebb makro-egyensúlytalanságok nélkül, jól teljesít, az eloszlathatja az euróövezeti jegybanknak (EKB) a többi kelet-európai ország beengedésével kapcsolatos aggodalmait.
Ha azonban a szlovákiai infláció ennél számottevően gyorsabb ütemben növekszik, akkor a csatlakozásban reménykedő következő országnak sokkal nehezebb dolga lesz saját maga elfogadtatásával, és ez az euróövezet további bővítésének késleltetését valószínűsítené, áll a londoni elemzésben.
A JP Morgan szerint ebben az esetben az EKB még azt is megvétózhatja, hogy a jelentkező országok az ERM-II.-be – az euróövezeti csatlakozás előtt kötelező átváltási mechanizmusba – belépjenek.
A majdani új euróövezeti tagállamok konvergencia-folyamatából eredő nagyobb infláció várható következményeiről más nagy londoni házak is behatóan értekeztek már.
A BNP Paribas befektetési csoport nemrégiben kiadott átfogó elemzésében azt írta: ha Szlovákiát az inflációval kapcsolatos fenntarthatósági aggodalmak ellenére jövőre felveszik az euróövezetbe, a térség többi országa is felgyorsítja a nominális csatlakozási feltételek teljesítését célzó erőfeszítéseit, az pedig, hogy ezeknek az erőfeszítéseknek az eredményei fenntarthatók lesznek-e, „másodlagos jelentőségűvé” válik a közép- és kelet-európai politikai döntéshozók szemében.
Ez azonban azt is jelentheti, hogy 5-10 éven belül a kibővített euróövezet trendinflációs pályája – vagyis az inflációt tartósan meghatározó tételekből, egyszeri befolyásoló komponensek nélkül számított, folyamatszerű drágulási üteme – a múltbelinél magasabb szintre kerül, hacsak a „központi” eurótagországokban nem lassul lényegesen az infláció. A közép- és kelet-európai térség súlya a kibővített euróövezet harmonizált inflációs kosarában folyamatosan növekedni fog, ahogy a fogyasztási szint is növekszik.
Ebben a helyzetben az EKB-nak vagy módosítania kell inflációs célját, vagy szigorúbb pénzügypolitikát kell folytatnia, állt a BNP Paribas néhány hete kiadott londoni elemzésében.
Nemrég a JP Morgan is külön elemzést adott ki arról, hogy hosszú távon felfelé ható nyomást fog gyakorolni az euróövezeti inflációra a kelet-európai tagok belépése, az elhúzódó ár- és jövedelmi konvergencia miatt.
A márciusi elemzésben közölt kimutatás szerint a majdani valószínű eurótagok árszintje az euróövezet jelenlegi árszintjének arányában 44 és 67 százalék között van; Magyarország esetében 59 százalékos az euróövezetihez mért átlagos árszint.
A JP Morgan különböző súlyozásokat figyelembe vevő modellje szerint a keleti bővítés 2015-től tíz éven át évente 0,3 százalékponttal, később csökkenő mértékben fogja növelni az éves inflációt az euróövezetben.
Echo TV
