Szlovákia lesz az EU egyetlen tagállama, amely nem engedi be az országába a koszovói útlevéllel utazókat. A volt szerb tartomány februárban kiáltotta ki függetlenségét, és július 30-án megkezdte a hivatalos koszovói útlevelek kiállítását.
A politikai vezetés a koszovói papírok elfogadására szólította fel a világ országait, beleértve azokat is, akik nem ismerik el függetlenségét. Az Európai Uniónak összesen hét tagállama nem ismeri el az új országot (Ciprus, Görögország, Málta, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Románia), de Szlovákián kívül egyetlen tagállam sem jelezte, hogy korlátozná a koszovói útlevéllel rendelkezők mozgását.
Az ország kül- és belügyminisztériuma bejelentette, hogy minden Pristinától származó hivatalos dokumentumot elutasítanak. A külügyminisztérium azt is leszögezte, hogy ezt a szabályt akkor sem hagyják fegyelmen kívül, ha a koszovói útlevelet valamely másik EU-tagállam schengeni vízummal látta el. A koszovói útlevelek egyébként megfelelnek a nemzetközi szabványnak, sőt a rajta található adatok elektronikusan is olvashatóak.
Az EU egyelőre nem reagált a szlovák minisztériumok kijelentéseire, de az valószínűleg nem marad reakció nélkül. A Schengeni Egyezményt aláíró tagállamok ugyanis arra kötelezték magukat, hogy összehangolják vízumpolitikájukat, és kölcsönösen elfogadják a más tagállamok hatóságai által kibocsátott schengeni vízumokat. Ugyanakkor Koszovó helyzete egyedi, hiszen nem minden tagállam fogadta el az országot a nemzetközi közösség új tagjaként.
A szlovák külügyminiszter szóvivője szerint ugyanakkor Pozsony továbbra is elfogadja a szerb útleveleket, illetve azokat az utazásra is feljogosító dokumentumokat, melyeket az ENSZ koszovói missziója, az UNMIK bocsátott ki. Montenegró és Macedónia hasonló álláspontra helyezkedett.
Az UNMIK 2001 óta látja el utazási papírokkal a koszovóiakat, de a misszió hivatalnokai közölték, nem állítanak ki több dokumentumot. A Balkan Insight, független portál szerint, a döntés igen rosszkor született, mert a nyári időszakban sok külföldön dolgozó koszovói tartózkodik otthon, akik ez idő alatt szokták megújítani útleveleiket.
Az ünnepélyes keretek között átadott első koszovói útlevél tulajdonosa, Teuta Begolli az EUobservernek úgy nyilatkozott, „nem fogok olyan államokba utazni, akik nem ismernek el bennünket”.
Szlovákia döntése a Koszovóban élő szerb kisebbségre nézve sem különbözik. Mivel azonban Koszovó új alkotmánya megengedi a szerb kisebbség számára, hogy kettős állampolgárságot vegyenek fel, a koszovói szerbek könnyen utazhatnak a Belgrádban kiállított papírokkal.
Pozsony osztja Belgrád álláspontját, és elítéli Pristina egyoldalú függetlenedését. Véleményük szerint a lépés nem felelt meg a nemzetközi jog szabályainak és a terület továbbra is Szerbia része. Egyelőre semmi jel nem mutat arra, hogy Szlovákia a közeljövőben megváltoztatná álláspontját, bár korábban felröppentek a hírek, hogy a változó körülmények miatt felülvizsgálná az elfogadásról kialakított véleményét. Szerbia és Szlovákia általában igen szoros kapcsolatot ápol egymással. A vajdaságban élő 50 000-es szerb közösségtől eltekintve, Szerbia részesül a Szlovák Köztársaság fejlesztési segélyeinek (Slovak Official Development Assistance – ODA) legnagyobb részéből.
euractiv.hu
