Magyarország és Szlovákia hadban áll. Retorikai értelemben mindenképpen. Talán még soha nem volt ennyire feszült és terhelt a kétoldalú kapcsolat. Ám az utóbbi hetek történései minőségi váltást sejtetnek az áldatlan viszonyban, egyre hangosabb és keményebb a magyarellenes pozsonyi retorika és a magyar kisebbség jogait csorbító lépéseknek vagyunk szemtanúi.
Jan Slotának azok az aranyköpései, mint: Szlovákiában nem élnek magyarok, csak szlovákok, akik magyarul beszélnek, Budapestet tankkal kellene földig rombolni, István Király nem más mint egy süveges bohóc, és legutolsó, Göncz Kinga egy kócos asszony, úgy néz ki hogy ma már nem csak felelőtlen szavak, és mondatok. Kevesebbet kapnak ugyanis az Európai Uniós támogatásokból a felvidéki magyar iskolák mint a szlovákok.
Természetesen Pozsony ezt tagadja, a felvidéki magyar politikusok tiltakoznak. Molnár Lajos 15 éve a füleki gimnázium tanára, valamint az elmúlt négy évben ő az igazgatója is az intézménynek. Iskolájában jelentős fejlesztések történtek az elmúlt években. Kijavították a tetőt, és a tetőteret, kívül-belül újramázolták a falakat, a munkálatok költségét többnyire a tulajdonos, vagyis a megyei önkormányzat állta.
A minisztériumnál évente jelennek meg pályázatok, 2004-2005-2006-ban volt nyertes pályázatunk, az utóbbi két évben azonban nem nyertünk – mondta Sz. Molnár László, a Füleki Gimnázium igazgatója.
Az igazgató nem érti, hogy miért utasítja el Pozsony szinte folyamatosan a pályázataikat, mert a megyétől szinte minden támogatást megkap az iskola. Közvetlen kapcsolatuk a megyével van, ahol szintén szlovákok a vezetők. ott tudtak nyerni, a központi pályzatoknál érezhető, hogy megakadtak a pénzek.
A gyakorlatban annyira nem is egyszerű a felvidéki magyarok helyzete, mint ahogy azt sokan gondolják. Pontosabban ez a losonci lány, aki jelenleg negyedéves gimnazista sokkal könnyebben érvényesülhet Pozsonyban szlovákul, mint Budapesten magyarul. És ez mindenképpen elgondolkodtató.
A ragyolci kéttannyelvű alapiskolában a magyar diákok a 2008-as tanév kezdete óta elvileg már olyan tankönyvekből kellene, hogy tanuljanak, amelyekben a helységnevek kizárólag szlovák nyelven vannak feltüntetve. A Duna Televízió kíváncsi volt arra, hogy miként is néz ki papírra vetve a Filacovói vár története, Slovenskában, de ilyen könyvet nem tudtak prezentálni, sőt, mást sem.
A mai napig iskolánkba ilyen tankönyvek nem érkeztek. Kevés tankönyvet kaptunk ebben az iskolaévben, holott a megrendelést tavaly leadtuk. Hogy hol a hiba, nem nekünk kell megoldani – mondta Tóth Orsolya, a Rozsolci Alapiskola igazgatója.
A szlovák magyar viszonyok mindig bonyolultak voltak, és azok is maradnak különbözö történeti események folytán illetve ezeket különözőképpen értelmezik. Kulcsszerepet mostanában a politikai légkör játszik. A szlovák kkormánynak szerves része a szlovák nemzeti párt, amely a magyar kártyát rendszeresen használja. Ennek a pártnak a képviselő azelőtt, hogy kormányra léptek volna, elégedetlenek voltak a nemzeti kisebbségi jogok kezelésével. A párt alelnöke megígérte, ha a Szlovák Nemzeti Párt kormányon lesz, akkor a kisebbségi sztenderdeket csökkenteni fogja húsz százalékkal, tehát azt az ezrópai sztenderdet, amivel bírnak a magyarok. Sőt, a párt azt is javasolta, hogy Magyarországgal szakítsák meg a siplomáciai kapcsolatokat. Be akarták tiltani az MKP-t. Ha egy nacionalista politikai erő a kormány része, amelynek semmilyen érdeke nincs a kapcsolatok javításában, akkor ez az erő mindig kkonfliktusokat fog előidézni. A SMER szintén a nacionalista radikalizmus felé mozdult el – mondta Grigorij Mesežnikov, a Közügyi Intézet elnöke.
Duna Tv
