A pártszakadás a szlovákiai magyar közösséggel szembeni merénylet volna, ezt azonnal el kell felejteni. Azt is látni kell, hogy néhány embert leszámítva itt senki sem akar egy másik magyar pártot. Valamiféle szlovák-magyar keverékpárt létrehozatala is zsákutca…. 
Elnök úr, múltkori beszélgetésünk óta döbbenetes dolgok történtek az MKP háza táján. Újabb három képviselő lépett ki a képviselői klubból. Mi történik az MKP képviselői klubjában?
– Engem is nagyon meglepett a dolog. Nem tudtam erről a lépésről, sajnálatos módon csak az újságíróktól szereztem róla tudomást. Az elmúlt 19 évben ilyen nem történt, eddig mindenki betartotta azt a hozzáállást, hogy bár lehetnek eltérő nézetek és létezhetnek problémák, aki szembefordul a csapattal, az önmagát írja le. Attól tartok, hogy ezt a lépést bizony joggal sérelmezhetik a szlovákiai magyar választók: nem erre adtak mandátumot egyetlen képviselőnknek sem. Soha egyetlen magyar politikus sem fordulhat szembe közösségünkkel, választóink egy ilyen lépést joggal büntetnének szimpátiavesztéssel az adott politikus irányában. Nekünk mindannyiunknak szolgálnunk kell, közösségünk érdekeinek védelme az, amely tevékenységünk és programunk alapja.
Melyek voltak a kilépők indokai?
– Elmondták ezt a sajtótájékoztatójukon, ám én akkor is azt mondtam, s most is állítom: egyetlen olyan súlyú érvet sem mondtak, amely a kilépést indokolta volna. Ha a nehezen értelmezhető politizálási stílusról akarunk beszélni, ám vitassuk meg részletesen a dolgot – de ne stresszeljük feleslegesen a választóinkat.
A szlovák média azt írja, hogy a kilépők részéről személyi averziók és ambíciók indokolták ezt a lépést.
– Nézze, én nem óhajtom nyilvánosan elemezni a szlovák média állításait, bizonyára nekik is megvannak a saját információik. Megvallom azonban, nagyon zavart, amikor csütörtökön, a döntés bejelentésekor a parlamentben, hatalmas taps csattant fel a Szlovák Nemzeti Párt és a Smer bizonyos képviselői részéről. Azt hiszem, az a taps pontosabban definiálta, miről van szó, mint bármilyen elemzés: a szlovákiai magyar érdekképviselet meggyöngítéséről. Kollégáimnak is elmondtam nyíltan: hibás döntésnek tartom a kilépésüket.
Politológusi körökben sokan azt mondják, hogy a köztársaságielnök-választást tulajdonképpen a szlovákiai magyarok és a Magyar Koalíció Pártja nyerte meg, impozáns kiállásukkal a választáson. Nem rombolódott le most ez a potenciál, nem került veszélybe az európai parlamenti választások sikere?
– Sajnos igen. Három volt kollégánk ezzel a lépéssel tulajdonképpen levette a személyes felelősség terhét az én vállamról, és a sajátjára helyezte azt. Én csak abban reménykedek, hogy a szlovákiai magyarok június 6-án újra bizonyítékot adhatnak bölcsességükről, s újra megteszik azt, ami a legfőbb közösségi érdekünk: minél nagyobb számban veszünk részt a választásokon. Ebben a helyzetben, ami a szlovákiai politikában kialakult, nagyon fontos, hogy erős legyen a mi brüsszeli védernyőnk.
Hogyan vélekedtek a szlovák ellenzéki képviselők Bugárék kilépéséről a frakcióból, nem gyengült meg ezáltal az ellenzéki együttműködés.
– Kritikusan vélekedtek erről, nekem ezt az SDKÚ és a KDH képviselői közül többen a szemembe mondták. Mindenki azt látja, hogy nő a gazdasági válság, növekszik a munkanélküliség és más bajok is nehezítik a helyzetünket. A kormány ebben a helyzetben nem jól teszi a dolgát. Robert Fico miniszterelnök ideges, s miután csökken a támogatottsága, még az állami statisztikai hivatal közvélemény-kutató intézetét is inkább megszünteti, minthogy szembenézzen csökkenő népszerűségével. Egy ilyen helyzetben létfontosságú a társadalom számára, hogy az ellenzék erős, szakmailag megalapozott alternatívát kínáljon fel. Erre mi magunk gyöngítjük önmagunkat. Nem csoda, hogy a szlovák sajtó egy része az ellenzék öngyilkosságáról beszél az ilyen jelenségek láttán.
A parlamenti klubból kilépett képviselők valamiféle feltételekről is beszéltek. Miről lenne szó?
– Tárgyalni fogunk, ez természetes, de feltételekről egyik oldal részéről sem lehet szó. El tud bárki képzelni olyan működőképes pártot, hogy ott bármilyen csapat bármikor kilépjen egy fontos politikai testületből, s csak akkor lépjen vissza, ha az ő kisebbségi elképzelése érvényesül? Ha ez egyszer sikerülne, attól a perctől kezdve mindenki mindig ezt tenné. Ha valamit a párt szervei demokratikusan leszavaznának, a sértődött kisebbség kilépne a pártból vagy a frakcióból, s csak akkor lépne vissza, ha az ultimátuma teljesülne. Operettpárttá válnánk ezáltal, amelyet senki sem venne komolyan, ez az út logikusan vezetne a párt megsemmisüléséhez. S még egy szempontot ne hagyjunk figyelmen kívül ezzel kapcsolatban. Mi nem titkoljuk, hogy jövőre kormányzásra készülünk, mindent megteszünk azért, hogy a Szlovák Nemzeti Párt ne kerüljön be újra a kormányba. Megkérdezem: melyik politikai partner venne komolyan egy olyan parlamenti frakciót, ahonnan csak úgy bármikor kilépnek képviselők, ha nem az ő elképzelésük válik valóra? Lehetne így stabil kormányzást ígérni és megvalósítani? Természetesen nem. A felelősségteljes, kiszámítható politizálás lehet az egyedüli érték, amely minket egy következő koalícióban is megbecsült partnerré tesz.
Mi tehát a megoldás, rendezni lehet ezt az ellentétet, vagy jön a pártszakadás?
– A pártszakadás a szlovákiai magyar közösséggel szembeni merénylet volna, ezt azonnal el kell felejteni. Azt is látni kell, hogy néhány embert leszámítva itt senki sem akar egy másik magyar pártot. Valamiféle szlovák-magyar keverékpárt létrehozatala is zsákutca: szlovák oldalról ezzel a párttal szemben ugyanazt a nacionalista játékot játszanák el, mint tették ezt Radičovával szemben az elnökválasztás második fordulója előtt, a magyarok pedig rá kell, hogy döbbenjenek, hogy a rájuk leadott szavazatuk olyan kidobott szavazat lenne, mint volt az SDĽ-re, SOP-ra, KDH-ra, SDKU-ra vagy más szlovák pártra leadott szavazat. A magyarok az ilyen pártok számára addig fontosak, amíg szavaznak rájuk, utána elfeledkeznek róluk. Látni kell, hogy a szlovákiai magyar érdekek egyedüli felvállalója és védelmezője – minden hiba és rossz lépés ellenére – csakis az MKP. Azért, mert ez a párt belőlünk, a közösségből nőtt ki. Egyedül erre a pártra mondhatjuk, hogy a miénk.
Mit üzen tehát volt kollégáinak?
– Tárgyalni akarunk, nyitottak vagyunk minden kérdés megvitatására, s amiben megállapodunk, azt beépítjük a politizálásunkba. Közösségünk legfőbb érdeke viszont az, hogy ők térjenek vissza képviselői klubunkba. Ezzel a lépéssel politikai érettségükről és felelősségtudatukról tennének tanúbizonyságot. Mindenféle más úttal csakis a saját jó hírnevüket rombolnák le a szlovákiai magyarok előtt.
www.mkp.sk, Felvidék Ma
-kl-
