Az Európai Unió 27 tagországa képtelen összehangolni a gazdasági válságból való kivezetés stratégiáját, épp olyan megosztottak, mint a krízis kezdetén voltak egy évvel ezelőtt – írta a Le Monde. Franciaország, Nagy-Britannia és Spanyolország ellenzi az ösztönző intézkedések jövő évi megszüntetését, míg a gazdaságát illetően optimista előrejelzésekben bízó Németország a Le Monde szerint mielőbb szeretne visszatérni a hagyományos pályára és megkezdeni az adócsökkentéseket.
Ugyanakkor a CDU/CSU-FDP koalíció 2011-től tervezett, évi 24 milliárd eurós adócsökkentési programját máris bírálta Klaus Zimmermann, a Német Gazdasági Intézet (DIW) igazgatója, aki szerint ennek nincs meg a fedezete, és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter-jelölt is úgy nyilatkozott, hogy nem tudja garantálni ennek az ígéretnek a teljesítését, az attól függ, hogyan alakul a gazdaság helyzete. Schäuble ebben a kormányzati ciklusban nem lát esélyt a költségvetés egyensúlyba hozására – a francia lap állításával ellentétben tehát úgy tűnik, Berlin is egyre kevésbé bízik abban, hogy feladható az állami gazdaságösztönzés.
Nagy-Britanniában, ahol a harmadik negyedévi adatok szerint folytatódik a recesszió, minden a 2010. júniusi választások eredményén múlik. Gordon Brown miniszterelnök azt ígérte, ha kormányon marad, további 30 milliárd fontot (33 milliárd euró) pumpálnak a gazdaságba, a válság miatt 15 százalékra csökkentett áfa viszont január 1-jétől 17,5 százalékra nő. A kiadások visszafogását csak 2011-re tervezik, míg a konzervatívok győzelmük esetén azonnal behúzzák a féket. Az ország költségvetési hiánya 2009-2010-ben elérheti a GDP 12,4 százalékát.
Hollandiában viszont a balközép kormány tervezi a háború óta a legszigorúbb takarékossági intézkedéseket. A költségvetés kiadásait 20 százalékkal csökkentik és 67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt, zárójelbe téve, hogy a korábbi, gyakorlatilag teljes foglalkoztatással szemben nyolc százalék lesz a munkanélküliek aránya. Spanyolországban adóemelés várható, annak ellenére, hogy a gazdaság jövőre is recesszióban marad és 18 százalékos a munkanélküliség. A költségvetés hiánya ugyanis 10 százalék lesz. Írország a 12 százalékos deficit miatt elsősorban a lakosságot terhelő adók felemelését tervezi, hogy ne riassza el a beruházókat. Máris csökkentették az állami alkalmazottak fizetését és további kemény megszorító intézkedések várhatók. A svéd jobbközép kormány viszont a deficit ellenére csökkenti az adókat.
NG, Felvidék Ma
