Nincsen az uniós intézményekben komoly készség arra, hogy olyan súlyos ügyeket, mint a Beneš-dekrétumok mai érvényesülése, a kollektív bűnösség elvének 2026-ban is joghatást keletkeztető alkalmazása, elítéljék és azzal szemben fellépjenek – jelentette ki Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő szerdán Brüsszelben.
A politikus közös sajtótájékoztatót tartott Gubík Lászlóval, a felvidéki Magyar Szövetség elnökével, amelyen úgy fogalmazott: az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) meghallgatása az ügyben ismét azt bizonyította, hogy az európai intézmények nem mutatnak valós készséget a kérdés kezelésére.
Gál Kinga kiemelte:
fontosnak tartotta, hogy Gubík is elmondhassa gondolatait az ügyben, a Patrióták frakciója javasolta, hogy a magyar közösség vezetője is az előadók között legyen a bizottsági ülésen,
ám a frakciók többsége, köztük az Európai Néppárt, ezt nem tette lehetővé. Hozzátette: álláspontja szerint éppen a magyar közösség vezetője lett volna az egyik leglegitimebb megszólaló a kérdésben, jelenléte pedig növelte volna az ülés hitelességét.
A képviselő emlékeztetett, hogy ő maga már 2007-ben kezdeményezte a Beneš-dekrétumok mai érvényesülésének megtárgyalását a LIBE-bizottságban, majd 2012-ben újabb meghallgatást is tartottak az ügyben. Tapasztalatai szerint azonban minden alkalommal az Európai Bizottság részéről „mély, cinikus hallgatás és nemtörődömség” volt tapasztalható.
Gál Kinga sajnálatosnak nevezte, hogy egy ilyen súlyos ügyet pártpolitikai célokra használnak. Azt mondta, egyetlen szlovák kormány sem tett semmit a kérdés rendezése érdekében, ezért különösen sajnálja, hogy a Tisza párt képviselői most választási kampányuk részévé tették az ügyet.
Véleménye szerint ez nem segíti a felvidéki magyar közösség egyébként is súlyos helyzetének megoldását.
A politikus szerint az is azt mutatja, hogy kampánykérdéssé vált az ügy, hogy más nemzeti kisebbségek témáiban – például a kárpátaljai magyarok helyzete vagy a kényszersorozások kérdése ügyében – nincs hasonló fellépés. Hozzátette: hasonló „mély csend” tapasztalható akkor is, amikor a nemzeti kisebbségek ügyében konkrét és komoly kérdéseket próbálnak napirendre vinni az Európai Parlamentben.
Gál Kinga azt is bírálta, hogy meglátása szerint a baloldali és liberális oldal a szerdai szakbizottsági meghallgatást is arra használta fel, hogy ismét a Fidesz-kormányt és a magyar miniszterelnököt bírálja, így az ülés szerinte nem arról szólt, amiről eredetileg szólnia kellett volna.
Úgy fogalmazott: az Európai Parlamentben gyakori a kettős mérce, a félrebeszélés és az ideológiai alapú „színjáték”.
Gubík László a sajtótájékoztatón arról beszélt:
a szakbizottsági ülés és általában a Beneš-dekrétumok ügye újabb érv amellett, hogy a felvidéki magyar közösségnek vissza kell szereznie a képviseleti erejét, és nem szabad mások jóindulatától függenie, amikor egy bizottsági ülésen jelen akar lenni.
Gubík László szerint a szakbizottság „komoly ziccert hagyott ki”, amikor nem adott lehetőséget arra, hogy a felvidéki magyarok képviselője egy ilyen ülésen szólaljon fel a szlovákiai jogállamiság kérdésében. Hozzátette: ha megszólalhatott volna, politikai értékelés helyett szakmai szempontból szólt volna hozzá, és mondandója teljes egészében egybeesett volna Fiala-Butora János jogi szakértő álláspontjával. Kiemelte: Fiala-Butora Jánosnál szerinte nincs jobb ismerője annak, miként alkalmazzák utólag vagy a jelenkorban a kollektív bűnösség elvét, ezért felvidéki pártelnökként megnyugtatónak tartja, hogy az ügy szakmailag jó kezekben van.
A Magyar Szövetség elnöke hangsúlyozta:
jelenleg azt kell meghaladni, hogy 2019 óta a Beneš-dekrétumokra hivatkozva, 1947-ből származó törvényerejű rendeleteket a XXI. században alkalmazva vesznek el földtulajdont és más vagyont olyan örökösöktől, akiknek a felmenőitől 1945 és 1948 között valamilyen eljárási hiba vagy egyéb ok miatt nem vette el a csehszlovák állam a tulajdont.
Közlése szerint a szlovák földalap 2019-ben újraindította ezeket az eljárásokat, és ezzel robbant ki újra a Beneš-dekrétumok ügye.
A politikus beszélt arról is, hogy amikor a Magyar Szövetség a szlovák belpolitikai térben foglalkozni kezdett az üggyel, a szlovák parlament – elsősorban a kormánykoalíció képviselőinek kezdeményezésére – úgy reagált, hogy hat hónapos szabadságvesztéssel fenyegette azt, aki ezt a kérdést megnyitja vagy bírálja.
Ugyanakkor, mint mondta, Fiala-Butora János és két társa, akik januárban egy petíció benyújtásával egyidejűleg saját magukat jelentették fel, olyan bizonyítékokat mutattak be, hogy a komáromi járási rendőrkapitányság kénytelen volt elismerni: senkit sem tudnak megbüntetni, senkit nem fognak üldözni, a decemberben elfogadott büntető törvénykönyvi módosításban kilátásba helyezett következmények pedig alkalmazhatatlanok.
Gubík László hangsúlyozta:
tisztában vannak a helyzettel, és reálisan tekintenek a kihívásokra, ugyanakkor úgy látják, hogy a probléma elsősorban Szlovákiában oldható meg.
Éppen ezért fontosnak nevezte, hogy a felvidéki magyar közösség pártja, a Magyar Szövetség bejusson, illetve visszajusson a pozsonyi parlamentbe, mert ott lehet megváltoztatni a sérelmes törvényi helyzetet, elérni a károsultak kárpótlását és kivizsgáltatni a szlovák földalap „hamis praktikáit”.
Hozzátette: minden olyan megközelítést üdvözölnek, amely őszintén, pártpolitikai szempontok bevonása nélkül közelít az ügyhöz, legyen szó Brüsszelről vagy más európai intézményről. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a felvidéki magyar közösség egységes a kérdésben, és nem kívánja, hogy az ügy kampánytémává vagy pártpolitikai verseny tárgyává váljon, mert álláspontja szerint a közösség a megoldásban érdekelt.
A sajtótájékoztatóról készült felvétel alább megtekinthető:
MTI/Felvidék.ma
