A magyar határok mentén több tízezer munkavállaló ingázik naponta. Boldogulásukat, problémáik megoldását EU-s kezdeményezésre létrejött szervezetek segítik.
Friss felmérés szerint a nyugat-dunántúli régióban körülbelül tízezer magyar munkavállaló ingázik Ausztriába és néhány száz osztrák – főleg cégvezető, menedzser – teszi ezt fordított irányban. A magyar ingázók nagy része dolgozni jár át a szomszédos országba, de sokan folytatnak ausztriai tanulmányokat is a határmenti régiókban – tudtuk meg Csizmár Pétertől, aki a határ meni ingázókat segítő uniós kirendeltség, az Eures-T Pannonia soproni irodájának koordinátora. Elmondta, az ingázók 60-70 százaléka Győr-Moson-Sopron megyében lakik, 20-30 százalékuk Vas megyében és 5 százalékuk Zala megyében. „Ez az eloszlás egyértelműen a közlekedési infrastruktúrának köszönhető, de hozzá kell tenni, hogy a magyarok nagyon nem mobilak. Egy átlagos magyar munkavállaló nem hajlandó napi két-két és fél óránál többet tölteni utazással, pedig munkalehetőség a válság előtt bőven lett volna Ausztriában. Az alacsony mobilitási hajlandóságot jól tükrözi az a tény, hogy a magyar munkavállalók többsége hajlandó 20-30 százalékkal kevesebb pénzt keresni csak azért, hogy itthon dolgozhasson” – jegyezte meg Csizmár Péter.
Ausztria elszívja a hiányszakmában dolgozókat
Ausztria elsősorban a hiányszakmákban vár dolgozókat Magyarországról. „Igaz ez különösen az egészségügyi és szociális területekre, mint például nővérek, ápolók, szociális gondozók, idősgondozók, valamint a gép- és az elektronikai iparra” – teszi hozzá.
Hogy melyek az ingázók legfőbb motivációi. „Természetesen elsősorban a jobb kereseti lehetőségek, és ezzel együtt jár a szociális biztonság és kiszámíthatóság is. Ausztriában biztosabbak a munkahelyek és kedvezőbben működnek a szociális ellátó rendszerek is. Sokat profitálnak az ingázók azzal, hogy magyarországi lakhellyel és mellette nyugat-európai fizetéssel rendelkeznek. Ráadásul az osztrák biztosítási jogviszony miatt magasabb nyugdíjat, jobb egészségügyi ellátást, szükség esetén magasabb munkanélküli segélyt kapnak” – magyarázza Csizmár Péter. A 26 osztrák és magyar partnerszervezetet tömörítő EURES-T Pannonia koordinátora elmondta, hogy nagy szükség lenne Magyarországon is azokra a szakemberekre, akik a kedvezőbb feltételek miatt inkább a szomszéd országban vállalnak munkát. „Mindig vannak tervek a magyar szakemberek és kutatók itthon tartására, de egyelőre ezek a tervek nem voltak sikeresek. Be kell látni, hogy jelenleg nem tudunk versenyezni az osztrák munkáltatók által kínált bérszínvonallal.”
Azért jegyezzük meg, nem egyszerű az ausztriai munkát tető alá hozni. 2011-ig a magyar állampolgároknak munkavállalási engedélyre van szüksége, amit csak akkor adnak ki az osztrák hatóságok, ha azt a kinti munkaadó kérvényezi és bizonyítani tudja, nem talál az állásra osztrák álláskeresőt. Igaz, a hiányszakmák esetében – amelyeket egy hivatalos lista tartalmaz – ezt a procedúrát leegyszerűsítették. Itt nem kell bizonyíték arra, hogy szükség van az idegen országból érkezett dolgozóra.
Szlovák-magyar határ: fordított mozgás
A szlovák-magyar határ mentén némileg fordított helyzettel találkozhatunk, ugyanis arrafelé inkább hozzánk járnak át dolgozni a határ másik oldaláról. Ez érthető is, ugyanis magyar oldalon még most is alacsonyabb a munkanéköüliségi ráta és több a munkalehetőség. Pákozdi Szabolcs, a magyar-szlovák határ menti munkavállalást segtíő EURES-T Danubius vezetője elmondta, körülbelül 12 ezer ember ingázik Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest megye északi részeibe a szomszédos ország határos régióiból. Túlnyomó többségük Magyarországon a feldolgozóiparban kap munkát. „Magyarország ipari szerkezetét nézve az északi régiókban a legfejlettebb az ipar, ezzel ellentétben Szlovákia déli része viszonylag elmaradott e tekintetben. Ennek köszönhetően már az 1970-es években is megfigyelhető volt az ingázás. A helyzetet az is megkönnyíti, hogy ezekben a régiókban Szlovákiában szinte mindenki tud magyarul.”
Pákozdi Szabolcs szerint jelenleg nincs jelentős bérkülönbség Magyarország és Szlovákia között. Azért jönnek át dolgozni az emberek, mert itt több a munkalehetőség. Jönnének még messzebbről is, de a magyar munkaadók általában maximum 50 kilométeres körzetben gondolkodnak, az annál messzebbi lakhellyel rendelkező pályázókat nem preferálják tekintettel a jelentős utazási költségekre. „A Szlovákiából érkező dolgozók zömében fizikai munkákat végeznek a gép- és elektronikai ipar területén és általában rendelkeznek középfokú szakirányú végzettséggel. Jellemző tendencia a határmenti térségben, hogy a magyar és szlovák munkáltatók a másik országban is nyitnak telephelyet ezzel is elősegítve a gazdasági tevékenységüket” – magyarázza.
Állásbörzékkel népszerűsítik az ipari szerktorokat
A határmenti munkaügyi társulás évente több alkalommal szervez állás- és képzésbörzéket Magyarországon és Szlovákiában. „Erre meghívjuk a régióban működő vállalatokat és képző intézményeket. Ezen kívül információkat nyújtunk Szlovákiában és Magyarországon is a munkanélkülieknek, hogy hol és hogyan tudnak állást keresni a másik országban, jelentkezni egy adott pozícióra és feladatkörünkbe tartozik még a tájékoztatás az alapvető munkajogi jogszabályi környezetről is” – mondta Pákozdi Szabolcs.
Dorofejev Tamara, monster.hu
