A világválság megtépázta a nagyrészt külföldi tőkével működő és exportérdekelt visegrádi országokat is. Hogyan segített rajtuk kormányuk gazdaságpolitikája? A hazai össztermék (GDP) szintjén csak Lengyelország úszta meg a válságot – ezzel Európa-bajnok is lett -, mert ott a hazai piac nagysága ellensúlyozta a nyugati exportpiacok szűkülését. A lengyel GDP növekedése tavaly 1,7 százalékosra lassult a 2008-as 5,1 százalékról, idén 3,5 százalékos, jövőre 3,9 százalékos bővülést vár ott az Európai Bizottság.
Csehországban az autó- és gépipari kivitellel túlsúlyos gazdaság tavaly 4,1 százalékkal visszaesett a 2008-as, 2,5 százalékos növekedés után. Idén 2,4, jövőre 2,3 százalékos GDP-növekedésre számít a bizottság Csehországban. A cseh kivitel a tavalyi, 10,8 százalékos visszaesés után idén várhatóan 12,1 százalékkal, jövőre 7,3 százalékkal gyarapodik, miközben a behozatal a tavalyi, 10,6 százalékos csökkenés után idén a 12,0 százalékkal, jövőre 6,3 százalékkal nőhet.
Szlovákia – egy lakosra számolva a világ legnagyobb autógyártó országa – hazai összterméke tavaly 4,8 százalékkal visszaesett a 2008-as 0,4 százalékos többlet után. Idén 4,1 százalékos, jövőre 3,0 százalékos növekedést valószínűsít ott a bizottság. Szlovákia exportja a tavalyi, 15,9 százalékos zuhanás után idén 14,7 százalékkal, jövőre 7,9 százalékkal nő az EU-bizottság előrejelzése szerint. Közben a szlovák importban a tavalyi, 18,6 százalékos visszaesés után idén 13,7 százalékos, jövőre 6,6 százalékos növekedés várható.
Magyarország hazai összterméke tavaly 6,9 százalékkal csökkent a 2008-as, 0,8 százalékos növekedés után. Itt idén 1,1 százalékos, jövőre 2,8 százalékos GDP-növekedést vár a brüsszeli bizottság. A GDP-számításhoz figyelembe vett export -, amely az áruk mellet a szolgáltatásokat is magába foglalja – tavaly 9,6 százalékkal csökkent, idén várhatóan 13,5 százalékkal, jövőre 9,0 százalékkal nő, miközben a behozatal idén 11,5 százalékkal, jövőre 9,5 százalékkal nőhet.
Mindenütt lesz tehát javulás, azonban az ördög a részletekben van. A kormányzati gazdaságélénkítő és -mentőprogramok a másik három országban legföljebb valamelyest fékezni tudták a lakossági fogyasztás visszaesését, az export gyengülését pedig nem voltak képesek ellensúlyozni, viszont tarkább kínálata miatt a magyar export legalább a szomszédokénál valamelyest kevésbé csökkent mentőprogram nélkül is. Jövőre viszont a mentőprogramok ellenére – vagy inkább éppen azok következményei miatt – Csehországban és Szlovákiában lassuló, Lengyelországban kissé gyorsuló növekedésre számít a brüsszeli bizottság, és csak Magyarországon vár gyorsabban felfutó gazdasági növekedést. Ennek oka az államháztartás adataiban lelhető fel.
Lengyelországban az államháztartás hiánya a GDP 7,2 százaléka volt tavaly, idén 7,9 százalékra, jövőre 6,6 százalékra számít az EU-bizottság. Csehországban a hiány tavaly 5,8 százalékos volt, idén 5,2 százalék, jövőre 4,6 százalék ígérkezik. Szlovákiában a deficit a tavalyi 7,9 százalékról idén még 8,2 százalékra dagadhat, jövőre is várhatóan csak 5,3 százalékra apad. Magyarországon a hiány tavaly a GDP 4,4 százaléka volt az Európai Bizottság számítása szerint, idén a kormányzati előrejelzéssel egyező 3,8 százalékra, jövőre 4,7 százalékra számít a brüsszeli testület, de novemberben kiadott előrejelzése a kormány legutóbbi intézkedései előtt készült. Ez utóbbiak révén a magyar kormány jövőre 3 százalék alá véli szoríthatni az éves hiányt.
A mentőprogramok a többi országban kifutnak, de a gazdasági növekedés főleg azért fog lassulni, mert mostantól kell megfizetni a korábbi gazdaságtámogatás árát: adóemelésekkel, leépítésekkel, az állami alkalmazottak fizetésének csökkentésével nagy nehezen lefaragni a megnövekedett hiányokat. Éspedig nem csak a visegrádi országokban, hanem fő exportpiacukon, az euróövezeti országokban is. Az euróövezet is a növekedés lassulására számít jövőre. Más szóval: a másik három visegrádi országban a kormányok kénytelenek pénzt kivenni a fogyasztók zsebéből – vagyis korlátozni a hazai lakossági fogyasztást – éppen akkor, amikor az export húzóereje is lanyhulhat majd, mert a nyugat-európai kormányok is hasonlóan igyekeznek csökkenteni a költségvetési deficitet. Az euróövezet importja a tavalyi, 12,0 százalékos szűkülés után idén 8,7 százalékkal, de jövőre csak 5,1 százalékkal bővülhet a bizottság várakozása szerint.
A JP Morgan szakértői tavaly ilyenkor azt jósolták, hogy Magyarország „egyedülálló helyzetben van”: amint a növekedés beindul, nem lesz szüksége a költségvetés szigorítására. Ez azt sugallta a JP Morgan szerint, hogy Magyarország növekedési kilátásai különösen kedvezők.
Ugyanakkor a Bank of America-Merrill Lynch szakértői megjegyezték, hogy Magyarország „költségvetési világbajnok” lehet. Az előző magyar kormány ugyanis kénytelen volt a válsághoz időzíteni a már korábban szükségessé vált, kemény költségvetési megszorításokat – gazdaságösztönzésre csak pénzek átcsoportosításából jutott -, miközben a világ nagy része lazított a költségvetési szigoron. Így Magyarország a világ gazdaságai közül a legerősebb államháztartási pozícióban kerülhet ki a világméretű visszaesésből, a BoA-ML tavaly év végi megfigyelése szerint.
A helyzet persze sohasem pontosan olyan rossz vagy jó, ahogyan a piaci elemzők jósolják, de ezek az előrejelzések – amint a számok mutatják – nagyjából beváltak. A képet színezi, amiről az elemzők tavaly ilyenkor még nem tudhattak: hogy Magyarországon átalakítják az adórendszert, a lakosság és a vállalatok terhelését csökkentik, és ezt átmenetileg egyes ágazatokra kivetett „válságadókból” ellensúlyozzák. Ezzel együtt a másféle válságkezelés következtében Magyarország versenyképessége javulhat az ideinél bizonyára lassabban bővülő külpiacokon, miközben a szomszédoké romolhat.
Forrás: Mészáros Györgynek, az MTI munkatársának elemzése
Felvidék Ma
