Közel négyéves huzavonát követően, januárban már a második képviselőtestületi ülésen, a városi költségvetés tárgyalása és elfogadása során eldőlt, hogy tavasszal felállítják Cirill és Metód bizánci hittérítők szobrát Érsekújvárban. A szlávok apostolainak szobra a tervek szerint a Ferenc-rendi kolostor terére kerül.
A kétméteres szoborcsoport elkészítésére szánt idei városi támogatást 55 500 euróban állapították meg. Az elmúlt évtizedben a városban elhelyezett magyar vonatkozású köztéri szobrok – a városalapító Széchényi György és Kassák Lajos szobra – nem terhelték meg a város költségvetését, mivel azok támogatások eredményeként létesültek. A válságos időszak ellenére a jelenlegi összetételű (a szlovák koalíció kéthamados többségben) képviselőtestületnek viszont elsődleges a szoborcsoport felállítása.
A két bizánci hittérítő kilencedik századi tevékenysége a kereszténység terjesztésében, valamint a szláv írásbeliség kialakításában nem képezheti a vita tárgyát a szoborállítást illetően. Cirill és Metód morvaországi missziójának egyetemes művelődéstörténeti jelentősége van. Cirill megalkotja a szláv hangrendszernek megfelelő írást, a glagolikát, s egy bolgár nyelvjárásra – ez az ún. egyházi szláv vagy ószláv nyelv – különböző egyházi szövegeket fordít. A szláv irodalom bölcsője tehát a morvák földjén ringott. Szent Cirill és Metód egyértelműen az európai kereszténység kiemelkedő egyéniségei. Viszont teljes kisajátításuk csupán a Nagymorva Birodalom létezésének igazolására művelődéspolitikai jelentőségük degradálását jelenti. A hamisított történelemszemlélet, a történelem sajátos értelmezése, a kitalált királyok és nemzetmegváltó hősök a szlovák kultúrpolitika tárházának gyakori kellékei. Tudjuk, milyen vitát váltott ki Cirill és Metód szobrának komáromi elhelyezése, illetve építkezési engedély nélküli leköltöztetése a Matica slovenská székházáról a város legfrekventáltabb útkereszteződésébe, Fico egykori kormányfő utolsó hazafias cselekedetének megnyilvánulásaként.
A komáromi Cirill-Metód-emlékmű veszélyezteti az autósok biztonságát a város legforgalmasabb kereszteződésében, az állami úton épített körforgalomban, de valószínűleg a szoborcsoport volt a körforgalom űllami pénzen történő megépítésének feltétele. És most 30 kilométerre Komáromtól újabb Cirill-Metód-szobor…
Ez a rohamtempóban állítgatott, átgondolatlan, vagy nagyon is átgondolt emlékhely-sorozat a lakosság egy részének szemében joggal tűnhet kegyeletrombolásnak, a jóérzésű keresztények szemében pedig a szent életű emberek meghurcolásának. Sokan és jogosan már szinte a magyar nemzetiségű lakosok provokálásának tartják. Mert az a sanda gyanúnk, hogy a magyarok által is szép számmal lakott területeken ezek a szobrok burkoltan a szlovák felségterület kijelölését szolgálják, vagy másképp fogalmazva: az országhatárokat kívánják megjelölni, helyettesíteni velük, mivel a schengeni övezetbe jutva azok – sokak bánatára – eltűntek.
Száraz Dénes, Felvidék Ma
