Friedrich Merz német kancellár Ukrajna társult EU-tagságára vonatkozó javaslata heves ellenállásba ütközött az uniós tagállamok, valamint Kijev részéről is. De szlovák részről is megoszlanak a vélemények, Robert Fico miniszterelnök szerint Ukrajna csak akkor kaphat európai uniós társult tagsági státuszt, ha konkrét lépéseket tesz a békekötés irányába.
Fico úgy fogalmazott: amennyiben Ukrajna ilyen különleges státuszt kapna, elvárható, hogy „cserébe adjon is valamit”, hozzátéve, hogy
az Európai Uniónak oda kell hatnia, hogy Kijev a béke felé mozduljon el.
A szlovák kormányfő szerint Szerbiát, Albániát és Montenegrót előbb kellene felvenni az Unióba, mint Ukrajnát, hiszen ezek az országok már komoly eredményeket értek el a csatlakozási folyamatban.
Peter Pellegrini szlovák államfő szerint Ukrajna gyorsított eljárásban történő társult tagságára sem kerülhet sor feltételek nélkül. Szerinte amennyiben Ukrajna megelőzné a Nyugat-Balkán országait a csatlakozási folyamatban, az „nagyon negatív jelzés” lenne azoknak az államoknak, amelyek már jelentős előrelépést tettek az EU-integrációban.
Ivan Korčok, a legnagyobb ellenzéki párt, a PS elnökségi tagja viszont a Facebook-oldalán megjelent videóban és a Denník N lap hasábjain publikált írásában teljes mellszélességgel kiállt Merz javaslata mellett,
azt hangoztatva, hogy az EU adjon biztonsági garanciákat a háborúban álló Ukrajnának, s hogy Ukrajna olyan hadsereggel rendelkezik, amire nekünk is szükségünk van.
Európai tisztviselők ugyanakkor továbbra is úgy látják, hogy Ukrajna teljes jogú uniós tagsága a következő években nem reális. Merz javaslata ezért egy köztes megoldást kínálna a jelenlegi tagjelölti státusz és a teljes jogú EU-tagság között. A kancellár szerint a rendszer része lehetne egy „visszavonási mechanizmus” is arra az esetre, ha Ukrajna nem teljesítené a jogállamisági vagy csatlakozási feltételeket.
De akkor nézzük, mit is jelentene és főként milyen következményekkel járna Merz német kancellár javaslata, mely szerint „társult tagsági” státuszt javasol Ukrajna számára az Európai Unióban.
A konstrukció átmeneti megoldást kínálna a teljes jogú EU-tagság és a jelenlegi tagjelölti státusz között. A Merz által felvázolt „társult tagság” egy jelenleg nem létező uniós kategória. Ennek részeként Ukrajna szavazati jog nélküli „társult biztost” delegálhatna az Európai Bizottságba, valamint szavazásra nem jogosult képviselőket küldhetne az Európai Parlamentbe is.
És ami a lényeg, a javaslat szerint az EU-tagállamok vállalnák, hogy kiterjesztik Ukrajnára a kölcsönös segítségnyújtási záradékot is.
Ukrajnát tehát ugyanazok a biztonsági garanciák illetnék meg, mint a többi tagállamot. S hogy teljesen világos legyen, a társult tagsági státus katonai kötelezettségvállalással is járhat, azaz a záradék alkalmazása jelentheti azt, hogy a tagállamoknak segítséget kell nyújtaniuk, ha megtámadnak egy országot. Márpedig Ukrajnát immár négy éve megtámadták, s azóta is háborúban áll, tehát az Európai Unió maga is belesodródna a háborúba, hiszen kénytelen lenne segítséget nyújtani Ukrajnának. Ezt pedig épeszű ember nem akarhatja.
NZS/Felvidék.ma
