2010 decemberében hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság (EB) az ún. Duna-stratégiát. A korábbi konzultációk és szakmai konferenciák eredményeként megszületett uniós dokumentum konkrét intézkedési javaslatokat tartalmaz a Duna-régió országainak fejlődése érdekében, négy pillérre összpontosítva: a régió összekapcsolása, a környezet védelme, a jólét növelése és a régió megerősítése.
A stratégia egy bizottsági javaslatból, valamint egy konkrét cselekvési tervből áll, amelyet rendszeresen felülvizsgál majd Brüsszel. Az EU-tagállamok által kezdeményezett stratégia végrehajtása már a magyar EU-elnökség alatt megkezdődhet, miután azt a tagállamok júniusban jóváhagyják.
Miről is szól a Duna-stratégia és kit érint majd?
A stratégia 8 uniós tagállamot (Németország, Ausztria, Csehország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária, Románia), és 6 nem EU-tagállamot (Horvátország, Szerbia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Ukrajna és Moldova) érint. Célja a régió többszintű fejlődésének előmozdítása. A stratégiának köszönhetően új munkahelyek létrehozása várható a régióban, növekszik majd az életszínvonal és a biztonság, eddig kihasználatlan kapacitások is kiaknázásra kerülnek, és szintén nagyobb figyelmet kap a környezetvédelem. Összesen 115 millió – a Duna-régióban élő – emberről van szó, az ő életkörülményeik javulhatnak a stratégia megvalósításának köszönhetően.
A ma jelentős együttműködési és koordinációs kihívásokkal küzdő régióban a stratégia révén olyan változások várhatók, amelyek megkönnyítik a közúti és vasúti közlekedést, fejlesztik a hajózást, olcsóbbá és biztonságosabbá teszik az energiaellátást, megerősítik a párbeszédet a kultúra, az innováció és az oktatás terén. Mindez kihatással lesz a régió vonzerejére, remélhetőleg minél több turista látogat majd „a dunai országokba”, fellendítve ezt az ágazatot is.
Miből valósul meg a Duna-stratégia?
Az elképzeléshez újabb, külön uniós forrást nem rendeltek, hanem azt a kohéziós politikák részeként finanszírozzák. Ismeretes, hogy a kohéziós politika keretében a 2007-2013-as időszakra 100 milliárd euró jutott különböző EU-programok formájában. Emellett jelentős számú területi együttműködési program érinti a régió országait. A stratégia kidolgozásával a rendelkezésre álló pénzügyi források jobb felhasználását és elosztását kívánja előmozdítani az EU.
2011 első félévének magyar EU-elnöksége nagy hangsúlyt fektet a stratégia megfelelő végrehajtásának előkészítésére. A Duna-stratégia amellett, hogy érzékelhető életszínvonalbeli változásokat ígér, az itt élő állampolgárok „dunai identitásának” megerősítésén is fáradozik, hiszen a Duna „a világ legnemzetközibb vízgyűjtője”. A makrorégiók gazdasági, kulturális felemelkedése ösztönző hatással lesz a fiatalabb generációkra, hogy ne hagyják el szülőföldjüket, illetve térjenek oda vissza.
Európa a kulturális sokféleség megőrzésének fontosságát hirdeti. A Duna-stratégia ennek egyik látható elemévé válhat, felemelkedést biztosítva az érintett régiók lakosainak kulturális, gazdasági és társadalmi téren.
Mészáros Alajos EP-képviselő (MKP), Felvidék Ma
