Visegrádi Együttműködés

A V4-ek parlamentjeinek emberjogi és kisebbségügyi bizottságai tanácskoztak Pozsonyban, megbeszélésükre elfogadta a meghívást a bolgár, a román és a montenegrói parlament hasonló bizottsága is. A tanácskozás közös nyilatkozattal zárult, ezt azonban a magyar küldöttség nem írta alá, s kivonult a tanácskozásról.

A találkozót Pozsonyban, a régi Vármegyeház épületében tartották, a szlovák küldöttséget a parlamenti bizottság elnöke, Anna Belousovová vezette. Az ő tájékoztatása szerint a magyarok azért hagyták el a tanácskozást, mert az ő javaslataikat nem építették be a nyilatkozatba. A magyar parlamenti delegáció szerette volna elérni, hogy az emberi jogok tiszteletben tartásának fontossága mellett tételesen is említsék meg a kisebbségi jogokat is, amit Belousovová elutasított arra hivatkozva, hogy az emberi jogok közé tartozik az is, tehát felesleges külön feltüntetni. A magyar kérés szerinte politikailag motovált volt. Ugyanígy elutasította a szlovák bizottság elnöke, hogy a gazdasági válság idején megkülönböztett figyelmet igénylő sérülékeny csoportok mellett a roma közösségek is szerepeljenek. A magyar küldöttség szerint a magyar elnökség kiemelt célja az uniós roma stratégia megfogalmazása és elfogadása, s ugyanezt fogalmazta meg a V4-ek soros elnökségét ellátó Szlovákia is, ezért kérték, hogy a romakérdés ebben a nyilatkozatban is kapjon hangsúlyt. Anna Belousovová azonban leszögezte: “Az a véleményünk, hogy a sérülékenyek csoportjából nem lehet kiemelni egy valamilyen közösséget, mert a magyar küldöttség úgy kívánja. Azt gondoljuk, hogy a válság idején nem a romák a legveszélyeztetettebbek, hanem azok a csoportok, amelyek nehéz helyzetben vannak”. Belousovová kijelentette azt is, hogy a magyarok viselkedését nyomásgyakorlásnak, sértődöttségnek és zsarolásnak tartja, s később a TASR hírügynökségnek ezt még azzal is megfejelte, hogy provokációról beszélt.
A tanácskozás “az emberi jogok védelmének intézményei” címet viselte, a célja az volt, hogy együttműködést teremtsen a parlamenti bizottságok szintjén.
Lukács Tamás, a magyar Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke a tanácskozás után az mr1-Kossuth rádióban úgy fogalmazott: a nyilatkozat eredeti tervezete túl általános volt. A magyar fél három javaslatot tett. Az egyik magyar javaslatot, hogy a tanácskozás utaljon Magyarország és Lengyelország európai uniós elnökségére és annak prioritásaira, elfogadták. A kisebbségekre és a romákra való utalást azonban – ami a második és a harmadik magyar felvetés volt – Anna Belousovová, a szlovák parlament illetékes bizottságának elnöke, az ülés házigazdája határozottan elutasította, mert szerinte ezek nem tartoztak az ülés témájához.

Felvidék Ma