Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hétfőn a Duna Televízió, Reggeli a Dunán című műsorának vendége volt, ahol az új magyar alkotmányról és annak nemzetet érintő részeiről is beszélt.
A politikus a hétfői szavazás kapcsán elmondta: „történelmi napról van szó, amely szervesen illeszkedik a magyar történelembe. Ugyanakkor a mostani húsvéti alkotmány nem az elmúlt hónapok munkája, hanem az 1989-től kezdődő időszak eredménye, hiszen az Orbán-kormány igyekezett a többi párt korábbi javaslatait is bedolgozni az alkotmányba.”
Semjén a várható változásokkal kapcsolatban az interjúban hangsúlyozta: „az alkotmány nem pusztán az államszervezetnek a leírása, hanem egy identitás adó dokumentum, ezért a nemzeti hitvallás nagyon fontos része az alkotmánynak, mert ez mondja meg, hogy mik vagyunk mi magyarok! Ez az ezer éves történelem esszenciája, amivel érzelmileg is azonosulni lehet. Az államszervezet szempontjából pedig az új alkotmány egységes, logikus és világos rendszert alkot, az eddigi toldozott-foltozott szerkezet helyett.”
Történelmi szempontból fontos eleme az alkotmánynak az is, hogy kimondja, a német megszállástól az 1990-es szabad választásokig Magyarország megszállt ország volt, amely nem dönthetett szabadon sorsáról. Ezzel pedig a magyar kormány követi azt a hagyományt, amelyet Deák Ferenc csinált a kiegyezéskor- jegyezte meg Semjén Zsolt.
A beszélgetésből azt is megtudhattuk, hogy az alkotmány nagyon kiegyensúlyozott, tehát minden szó összefügg minden szóval és kimondja, hogy egységes magyar nemzet van, amelynek tagjai történelmi okokból a világon szétszórtan élnek. Továbbá nem az a mondat szerepel az új alkotmányban, mint korábban, hogy „Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarokért”, hanem „Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyarokért” – amely a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint nagy különbséget jelent!
A külhoni magyarok választójogával kapcsolatban Semjén kiemelte – „az alkotmány leszögezi, egy magyar nemzet van és egy magyar állampolgárság, függetlenül attól, hogy hol él a polgár a világban. A választójog tekintetében csak azt mondja ki, hogy Magyarországon állandó lakhellyel nem rendelkező állampolgároknak is lehet választójoga, de ezzel kapcsolatban pontosabban majd a választási törvény fogalmaz , amelyet még az idén szeretne elfogadni a magyar kormány.”
Az alkotmány egyébként csak általában beszél a választásokról, ezért pontosabban nem fogalmazhat a választójogról, de a kormány minden magyar állampolgárnak szeretne szavazati lehetőséget adni! Mindez elsősorban a pártlistákra történő szavazáskor volna elképzelhető. Hasonló gyakorlat működik Európában több helyütt, például Szlovákiában is.
Műsorvezetői kérdésre az autonómia kapcsán Semjén végezetül elmondta -„ezek a nemzetrészek megmaradásának garanciáját jelentik és bár számtalan vita adódhat belőlük, ha más európai országokban megvalósulhattak, erről nem akarnak lemondani.”
{iarelatednews articleid=”28170,28168,28167″}
