Feltámadási menet érkezett május 18-án Jánokra. Öröm volt nézni a fiatalok menetét, ahogy a közeli Bodollóról elindultak feldíszített kereszttel és háromszínű, címeres zászlók alatt, melyeket finoman cirógatott a verőfényes májusi szél. Évtizedekig nem láthatott ilyen felvonulást errefelé.
A Feltámadási menetet 2005 óta tartják meg.
A Balatonnál indul, körbejárja a Kárpát-medencét majd a kereszt a csíksomlyói búcsúra érkezik meg, hirdetve a feltámadást és megváltást. Jánok tavaly kapcsolódott be ebbe a rendezvénysorozatba először és idén egy bensőséges ünnepséggel bővítették ki. Erre egy gondviselésszerű körülmény jogosította föl a jánokiakat. Ugyanis 130 évvel ezelőtt ebben az abaúji kisközségben látta meg a napvilágot 1881. április 18-án Sziklay Szeréna színész, költő. Papp Váry Elemérhez (1870-1925), a későbbi tábornokhoz ment feleségül, aki a Ludovica Akadémia parancsnoka volt 1914-ben. Papp Váryné több verseskötetet adott ki, mint Háborús Visszhangok (1916), Mikor a vihar dühöng (1917) és Turán legendája (1920), de egy versének köszönheti közismertségét. Ez 1945-től 1989-ig tabunak, sőt bűnnek számított. Ez pedig a Hitvallás, közismertebb nevén: a Magyar Hiszekegy volt.
Ezt a verset ketten is megzenésítették. Szabados Béla (1867-1936) budapesti zeneszerző. 1921 óta hivatalos nemzeti dalaink közt foglalt helyet. Szabadost a közvélemény nem tartja számon. Pedig a színművészeti tanoda (1888-93), majd a Zeneakadémia tanára lett (1893-1933) és végezetül a Nemzeti Zenede főigazgatója (1927). Számos operát és operettet szerzett (A bolond /1898/, Szép Ilona /1906/, Fanny /1925/). A másik zeneszerző már közismertebb. A pozsonyi születésű Dohnányi Ernő (1877-1960) kantáta formában zenésítette meg Papp Váryné versét. Neki is érdekes rokonai vannak. Christoph von Dohnányit (1929) magyar származású német karmesternek tartják. Ő Ernő unokája. Oliver Dohnányi (1955) meg Prágában élő szlovák karmester.
Az ünnepség a Sziklay család sírhelye előtt zajlott, a templom mellett. A telket ez a család adományozta a templom számára és nyilván azért temetkeztek ide. Itt nyugszik ifj. Sziklay Ede (1850-1929), felesége Brezovay Klára (1858-1938) és két gyermekük: Ede (1879-1887) és Ilonka (1886-1922). Míg vártuk a menet érkezését, a Sziklay családfával foglalatoskodtam a hozzátartozók segítségével.
Tudott, hogy a népes Sziklay család, melynek felmenőit még Schmidtnek hívtak, nemesi címüket 1712-ben nyerték. A rozsnyói születésű id. Ede (1812-1900) ügyvéd vette föl a Sziklay nevet népes családjának tagjaival együtt, királyi engedéllyel 1847-ben. Ő 1848/49-ben a honvédseregben a rögtönítélő bíróság tiszti ügyésze volt honvédhadnagyi rangban. A köztiszteletben álló polgár 1880-tól a Rozsnyói Társalgási Egylet elnökeként tevékenykedett. Rozsnyón nyugszik. Fia, Géza (1842-1914) Rozsnyó polgármestere lett (1891-1908). Az ő idejében állították föl a főtéren Andrássy Franciska szobrát. A család másik tagja, József (?-1890) mérnök, 1848-as honvédkapitány, kormánybiztos részt vett a branyiszkói csatában és Rozsnyó környékén szabadcsapatot szervezett. Sziklay Viktor (?-?) szintúgy a szabadságharc hőseit szaporította. Pál (1811-1896) tisztségviselőként a szabadságharc idején Rozsnyó számos lakóját mentette meg a pénzügyi csődtől, mert a Kossuth-bankókat időben beváltotta. Az ő fia, ifj. Ede (1850-1929) Gömör vármegye szolgabírája lett. 1886-ban az ellenzéki képviselővé választották a szepsi választókerületben. 1910-ben Abaúj-Torna megye főispánja lett. 1916-ban Kassa díszpolgárává fogadták. Jánokon hunyt el.
Brezovay Klárát Rozsnyón vette feleségül. Hat gyermekük született. A már említett Ilonka, Klára (Lalika), Szeréna, Zsuzsanna, Lenke (Juhász Lászlóné) és a nyolcévesen elhunyt, Jánokon nyugvó Ede. Lenke fia, ifj. Juhász László sokáig agglegény volt. Majd elvette Haumann Péter színész kassai származású anyósát.
Szeréna Rozsnyón látogatta az Evangélikus Leánynevelő Intézetet. Ennek emlékére, 1939. június 4-én emléktáblát helyeztek az épület falán. Szerénának négy gyermeke és kilenc unokája született. Papp Váry Piroska 17 évesen hunyt el vakbélgyulladásban. Judit 83 évet élt. Andrást Zsuzsanna követte (1917, Bp.-2010, Salgótarján), aki Szinyei Bélának (1911, Miskolc – 2010, Salgótarján) nyújtotta kezét. Béla apai ágon Knézić Károly (1808-1849) aradi vértanú dédunokája. A házaspárnak öt gyermeke született. Béla, Szolnok nyugalmazott főépítésze, András (1945, Miskolc), aki eredeti foglalkozását nézve agrármérnök és jelenleg Hatvan alpolgármestere. Zsuzsa nyugalmazott matematikatanár Salgótarjánban él, Katalin salgótarjáni orvos és László, aki Budapest-Ferencváros-i lakos. Az utóbbi testvér volt az, aki többször járt Jánokon és ennek lett a következménye, hogy a három testvér: András, Zsuzsa és Katalin ellátogatott az ünnepségre. Mosolyogva mondták, sokan, ha meghallották a Papp Váry nevet, akkor megdöbbentek. Csak nem…? Otthon természetesen szó esett a nagymamáról, de a nyilvánosság előtt, vagy az iskolában nem.
Papp Váry Elemérné Sziklay Szeréna sírja (1925. november 15-én hunyt el) a kerepesi temetőben található (28. díszsor, 37. parcella). Mellé temették férjét is. Ekkor készült el szép síremlékük, melyet Horvay János (1873-1944) neves művészünk, számos köztéri szobor, köztük az 1919-ben elpusztított kassai honvédemlékmű – Szamovolszky Ödönnel együtt – alkotója faragott. A család úgy tudja, egy szavazaton múlott, hogy a sírt föl nem számolták a Kádár-korszakban. Az mentette meg, hogy Horvay alkotása.
Először a település polgármestere, Begala Gyula üdvözölte az egybegyűlteket, aki egyben a két rendezvény összefonódásáról is szólt, illetve a Feltámadási menet kibővítéséről. Hangsúlyozta, Jánokon eddig még sohasem volt ilyen rendezvény, a falu összefogott és rendbe hozta a sírokat, melyeket korábban moha fedett be. Majd Dobos Zoltán részleteket szavalt el a Magyar Hiszekegyből, amit a szepsiek énekkara követett. Ők ennek a versnek megzenésített formáját adták elő. Majd a gyerekek verses éneke következett és Cehelnyik Kitty elszavalta Sík Sándor: Az andocsi Máriához c. versét. Majd a jánokiak énekkara lépett föl.
A család nevében Szinyei András alpolgármester, Papp Váryné unokája mondott köszönetet a meghívásért és a felemelő pillanatokért a sok mindent látott jánoki hársfák alatt.
Az ünnepség liturgiával folytatódott. Ekkor kerültek a keresztre Reste, Tornahorváti, Tornaújfalu, Péder, Jánok és Csécs szalagjai.
Mons. Gábor Bertalan esperes-plébános prédikációjában keményen fogalmazott. Ady Endre versével kezdte: Ujjunk begyéből vér serken ki,/ Mikor téged tapogatunk,/ Te álmos, szegény Magyarország,/ Vajon vagy-e és mink vagyunk?// Vajon lehet-e jobbra várni?/ Szemünk és lelkünk fáj bele,/ Vajon fölébred valahára/ A szolga-népek Bábele?” (Magyar jakobinusok dala)
Papp Váryné verse azt mondja: Hiszek Magyarország feltámadásában. Valóban hiszünk? Ha családunkra, gyermekeinkre, unokáinkra nézünk, akkor látjuk, ez hazugság. Mennyire vagyunk még magyarok? Az embernek nem szabad önmagát szembe köpnie. Ez az igazság egyik oldala s szomorú. Ám van másik oldala. Az Evangélium ugyanis nekünk, rólunk szól. Aki benne hisz, ne maradjon sötétségben. Egyre inkább keresni kell a kiutat s a szívünkben él a remény. Ez a vándorkereszt mutatja az utat. Azt, hol a kiút. „Hiszek Magyarország feltámadásában!” Hol van ez a Magyarország? Ott van, ahol te vagy, ahol én vagyok. Itt belül. Bennünk. „Isten országa közeleg” – mondja az ige. Arra van szükség, hogy Jézus Krisztus bennem és benned támadjon föl. Máskülönben csak halál és elmúlás lehet az osztályrészünk. De Isten nem hagyja magára népét. Aki keresztet hordoz, a kisebbségi lét keresztjét, feltámadást hordoz. Ne szégyelljük hitünket, kultúránkat, anyanyelvünket. Aki ezt a keresztet hordozza, a jövőt hordozza! Ne csak mondjuk, hanem reméljünk, bízzunk! Mennyire tudjuk vállalni Isten akaratát? Szép azt mondani, de vállalom-e a keresztet, melyről nem tudhatom, mi lehet az? Imádkozva kérjük a hit ajándékát, mert akkor igaz lesz a költő mondása: „Hiszek Magyarország feltámadásában!”
Majd felhangzott a Himnusz, a Székely Himnusz és a Boldogasszony anyánk.
A hársfák alatt ezután kötetlen beszélgetéssel folytatódott az ünnepség, melynek fő motorja, Bankó Ibolya boldogan könyvelhette el, hogy felemelő rendezvényt valósított meg.
Balassa Zoltán
{phocagallery view=category|categoryid=225|limitstart=0|limitcount=0}
