Lassan nem múlik el olyan nap, hogy ne idéznénk valami szaftos kis otrombaságot, de legalábbis némi (állam)bölcsességet a szlovák nemzetiek nagy hírű vezérétől.
Ha csak megvillantja korbácsát, amivel épp szeretett magyarjain készül húzni egyet, mi máris citáljuk csattogó szavait, melyek aztán körbejárják a magyar nyelvterület sajtótermékeit, megszületnek az első elítélő nyilatkozatok, aztán ezekre épülve a sok tucatnyi „na ugye” kommentár. Nem kivétel ez alól természetesen e sorok írója sem, hiszen már megint Slotát nyüstölöm… Ami erre elvileg okot adhatott, az az e heti megszólalása, melyben legorombítja Sólyom Lászlót a hétvégi koszorúzásáért (Esterházy-szobor), a provokátornak ide telepített magyar nagykövetet, valamint a neki „köpő” Berényi József MKP-elnököt. Na és persze, hogy a szlovák pártok szüntessék meg kapcsolataikat a szlovákiai magyar pártokkal. Dorosz Dávid, a magyarországi Lehet Más a Politika párt delegáltja az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságában, ez utóbbira reagálva például a „leggázabb politikusnak” nevezte Slotát. Attól eltekintvel, hogy ennek nagyon olyan szaga van, mint „mondok valamit, hogy mondjak valamit”, még találó is lehetne, ha a „gázságnak” lenne jól körülírható tartalma. A gáz, mint az égő, ciki, nem trendi és mások szinonimája már nem biztos, hogy ráhúzható Slotára. Slota ugyanis maga a trend. Slota olyan, mint egy falat kenyér, akire mindannyiunknak szüksége van. Hogy miért és mennyiben, azt persze mindenki másképp fogalmazza meg. Az amerikai nagykövetség jelentéseiben például ezt úgy öntötték szavakba, hogy a radikálisabb fajta magyaroknak – mint mondjuk amilyen szerintük Csáky Pál – éppúgy szükségük van a derék Janóra, mint fordítva, s mindkettejüknek ugyanazon célból: a tömegek heccelése, radikalizálása miatt. Ez még akár helytálló is lehetne, mennyiben az itt élő magyarok afféle bevándorlók vagy vendégek lennének e földön, akik ingyenélőkként nem tudnak jobbat kitalálni szabadidejükben, az őslakó többség provokálásánál. Az olyan radikális, félfasiszta lózungok, mint az önrendelkezés, vagy a kollektív bűnösséget kimondó hatályos rendeletek felülvizsgálata nyilván ezért hangzanak csak el…
Nem, Slota más okból fontos számunkra. Azért idézzük őt, mert érdemes odafigyelni szavaira. Azok ugyanis mélyen a szlovák néplélekből fakadnak, annak minden sajnálatos frusztráltságával, üldözési mániájával, félelmei szülte paranoiájával együtt. Slota a közös nevező, csak nyílt és őszinte kiadásban. Slota ugyanis szóra ugyanazokat mondja ki kendőzetlenül, amit a magukat keresztényeknek meg demokratáknak – s olykor mindkettőnek – nevező szlovák hölgyek és urak a paragrafusok közé bújtatnak. Slota a maga egyszerű nyelvezetével, a maga egyszerű népéhez szólva érthetően mondja el, melyek is a szlovák politika iránycsapásai a kisebbségi kérdést illetően. Ezért érdemes rá odafigyelni. Ha szavairól lehántjuk azt a réteget, mely az etanol és az emberi szervezet kölcsönhatása folytán keletkezett, máris ott találjuk a maga pőreségében azt, amit szlovák nemzetpolitikának nevezhetünk…
Szűcs Dániel, Felvidék.ma
