Európai aktivisták szervezett elektronikus spam támadással tiltakoztak december 14-én a ketreces baromfitartás ellen, teljesen lebénították a tárca sajtóosztályának elektronikus levelezését. Ugyanis januártól át kell építeni a hagyományos tenyészeteket.
Európai aktivisták több ezer elektronikus levél formájában küldött e-mail-támadást intéztek a tárca ellen, hogy ezzel is nyomást gyakoroljanak Simon Zsolt földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterre az agrárminiszterek holnapi, brüsszeli találkozója előtt. Levelükben azt követelik, 2012. januárjától tiltsák be a hagyományos ketrecben nevelt tojótyúkoktól származó tojás termelését és forgalmazását. Ezt a tiltást tartják ugyanis a legjelentősebb állatjóléti változtatásnak. Azt követelik a szakminiszterektől, ne engedélyezzék az ilyen tojás értékesítését, bíznak abban, hogy 2012. januárjában a tiltás valóban életbe lép.
A minisztérium indokolatlannak és helytelennek tartja a „tiltakozás” eme formáját. Az Európai Unió tagjaként Szlovákia köteles maradéktalanul betartani az uniós előírásokat, miközben garantálja azok átültetését a szlovák jogrendbe. Szlovákia azon elv támogatója, hogy minden tagállamra ugyanazok a feltételek vonatkozzanak. Az unió területén 2012. január 1-jén lép életbe a hagyományos tojótyúktartás tilalma, Szlovákia számára ez azt jelenti, át kell építeni a tenyészeteket. „Ugyanakkor azt is elvárjuk, hogy az európai piacra kerülő tojások is az uniós szabványoknak megfelelő ketrecben nevelt tyúkoktól származzanak.” – közölték a Felvidék.ma-val .
Magyarországon ugyanilyen felháborodást váltott ki állatvédők körében, melyet a a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége cáfol, szerintük az ágazat visszaszorítása termelők, munkavállalók ezreit tenné munkanélkülivé. Ezért pl. bejelentést tettek a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) a budapesti székhelyű Négy Mancs (NM) Alapítvány ellen a Baromfi Termék Tanács (BTT), mert a BTT szerint az NM lejárató-lobbista kampányával megtéveszti a fogyasztókat és tisztességtelen piaci magatartást valósít meg. A terméktanács kéri, hogy a GVH indítson versenyfelügyeleti eljárást és haladéktalanul tiltsa el az alapítványt a kifogásolt tevékenységektől.
A tyúkok ketreces tartása mintegy száz évre nyúlik vissza, folyamatosan fejlesztve a technológiát az állatok igényeinek megfelelően. Az állatok minél magasabb komfortját biztosítja az az európai rendelet, miszerint 2012. január elseje után a tyúkok csak olyan ketrecekben termelhetnek, amelyekben nagyobb életteret, homokfürdőt, tojófészket, kapirgáló lehetőséget, ülőrudat biztosítanak a madarak számára. Végh László szerint hibás az a feltételezés, hogy kevésbé jó minőségű terméket lehet kapni ketreces tartásból. A tojás minőségét a takarmány összetétele határozza meg, nem pedig a tartástechnológia. Lehet arra buzdítani a fogyasztókat, hogy kizárólag alternatív, szabad- vagy biotartásból származó tojást vásároljanak, de ez esetben számítani kell a következményekkel is – hangsúlyozza a szövetség elnöke, majd hozzátette: Nem véletlen, hogy azon országok (például Svájc, Ausztria és Svédország), amelyek betiltották a ketreces tartást, ma „kézzel-lábbal” keresik és importálják a tojást, mert maguk nem tudnak elég mennyiséget termelni és nem tudják a lakosságot ellátni. – írja az agromonitor.hu
Magyarországon – de más országokban is – igaz az állítás, hogy az étkezési tojástermelés szociális kérdés is, hiszen ez a legolcsóbb teljes értékű fehérje, amelyhez ma még olcsón bárki hozzáférhet. A szövetség elnöke szerint nem szabad, sőt tilos tönkretenni az iparágat, és megfosztani több millió szegény embert, hogy olcsón, magas tápértékű élelmiszerhez jusson.
Tojást lehetne akár importálni is, de a magyar vásárlók más élelmiszerek esetében már megtapasztalhatták, hogy ez mit jelent a pénztárcájuknak. Arról nem is beszélve, hogy az importtojás sosem lehet olyan friss, mint amelyet a „szomszédban” termelt valaki. Az unión kívülről érkező tojásokat pedig jellemzően alacsonyabb állatjóléti, illetve állat- és humánegészségügyi körülmények között termelik.
Felvidék.ma
