Petőfi Sándor születésének 189. évfordulója tiszteletére rendezett megemlékezést január 1-jén Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, a Petőfi Emlékbizottság, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár és a Művelődési Központ.
A rendezvény a Petőfi Emlékháznál kezdődött, az emléktábla majd Kugler Ferenc Petőfi-szobrának koszorúzásával.
Köszöntőt mondott Halász János, a NEFMI parlamenti államtitkára.
Petőfi Sándor „Szülőföldemen” című versének első versszakát négy nyelven (magyar, francia, német, angol) megörökítő emléktáblákat avattak az Emlékház udvarán. A magyar nyelvű táblát Kapus Krisztián polgármester, országgyűlési képviselő, a Petőfi Emlékbizottság elnöke, Ficsór József a Magyar Kultúráért Határok Nélkül 2001 Alapítvány alapítója, dr. Garai István országgyűlési képviselő és dr. Tarjányi József, a Petőfi Alma Mater Társaság elnöke ajánlotta fel.
Itt születtem én ezen a tájon,
Az alföldi szép nagy rónaságon,
Ez a város születésem helye,
Mintha dajkám dalával vón tele,
Most is hallom e dalt, elhangzott bár:
„Cserebogár, sárga cserebogár!”
Halász János, a NEFMI parlamenti államtitkára beszédében elmondta, a költő születésnapja tulajdonképpen egybe esett a nemzet születésével, a reformkor kezdetével. 1823-ban a nemzet messianisztikus módon várt valakit, akiben egyesül mindaz, ami szimbolizálhatja a nagyra törő nemzet kreativitását, a tradíciót, a progresszió szándékát, a nemzeti elkötelezettséget, a szabadság elemi erejű akarását. Petőfiben mindez megtestesült. Kívánom magunknak, hogy ezen eszmények hassák át mindennapjainkat és eszerint tudjunk élni mi is, úgy ahogy Petőfi Sándor élt.
Az emléktáblák leleplezését követően a program a Hattyúházban folytatódott.
Kapus Krisztián polgármester, országgyűlési képviselő köszöntőjében a költő nagyságáról, munkásságának jelentőségéről beszélt. Elmondta, felemelő érzés lehet számunkra, kiskunfélegyháziak számára, hogy mi is ugyanazokon az utcákon járhatunk, ugyanazon a földön lépkedhetünk, melyen Petőfi is járt, felemelő érzés számunkra, hogy itt, Félegyházán mindenütt érzékelhetjük Petőfit. Amerre járunk, minden cserebogár, minden fa rezdülése őt juttathatja eszünkbe. Az emlékhelyeink: a Petőfi-ház, a Petőfi utca, a szobor, a Petőfi-kút, a Hattyú-ház, melyek mindegyike arra hivatott, hogy az ő üzenetét adja át nekünk. Az év utolsó napján mi, félegyháziak, mint egy zarándokhelyre, ellátogatunk ide a Petőfi emlékházhoz, hogy éltessük azt a szellemiséget, amelyet Petőfi emléke sugároz ránk, hogy éltessük a szülőföld iránti szeretetet, melyet Petőfi emléke is erősít minden félegyházi polgárban.
Farkas Lajos múzeumigazgató „A mi Petőfink” címmel tartott előadást a szalkszentmártoni Petőfi-kultuszról. A „Petőfi nyomában jártak (Petőfi-kutatók Kiskunfélegyházán)” című könyvet a szerkesztő, Kapus Béláné, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület elnökhelyettese ismertette.
Közreműködtek: Hegyesi Judit hegedűtanár, Kiss Ákos Jenő dalénekes és Olajos Mária egyetemi hallgató. A rendezvény Félegyháza Petőfi borának kóstolójával zárult – tájékoztatta portálunkat Tarjányi József, aki a királyfiakarcsai székhelyű Petőfi Baráti Társulás örökös tagjaként (ő ajándékozta a királyfiakarcsai társulásnak a Hunyadi József marosvásárhelyi szobrászművész alkotta Petőfi szobrot) Petőfi felvidéki emlékezetének is lelkes támogatója.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”30426,29773″}
