A komáromi Fontos vagy! mozgalom aktivistái országszerte azon dolgoznak, hogy ahol két vagy több nemzetiség él, természetes legyen a kétnyelvűség vagy többnyelvűség. Most újabb ötlettel állt elő a szervezet, a hazai őstermelőknek szeretnének segíteni a talpon maradásban.
Ennek kapcsán hangzott el beszélgetés szerda reggel a Pátria rádióban Boldoghy Olivérrel, a mozgalom szóvivőjével.
Véleménye szerint legnagyobb problémánk, hogy elhittük, a szlovák társadalomban a magyar minőség egy alacsonyabb rendű, gyengébb minőséget képvisel, és ettől elveszítettük az önbizalmunkat, a saját magunkba vetett hitet. Elbizonytalanodtunk, elveszítettük a talajt a lábunk alól és ezzel együtt a jövőképünket is. Talán nem is nagyon volt az utóbbi néhány évtizedben, vagy csak halványan pislákolt.
Ezért vezethetett ez az egész többek között ahhoz is, hogy az elitünk felmorzsolódott, úgymond „felszalámizódtunk”, nagyon sokfelé szakadtunk, politikai képviseletünk is meggyengült, civil szféránk is gyengébb lett. Az utóbbi két évben ez már nem igaz, mert nagyon jön fel a civil szektor, nagyon sokan elkezdtek különböző területeken mozgolódni, de sokáig fog még tartani, hogy a felvidéki magyar visszanyerje az önmagába vetett hitet.
Ez a hitvesztés nagy szerepet játszik a gazdasági életben is, hogy képesek vagyunk-e felvirágoztatni a környezetünket, régiónkat, megállni saját lábunkon, nem pedig feladni és elmenni nagyobb városokba, ahol feladjuk önmagunkat és csatlakozunk az életképes szlovák etnikumhoz. Boldoghy Olivér szerint ebben rejlik minden problémánk.
A mozgalom két fő célt tűzött a zászlajára. Az egyik a vizuális nyelvi jelenlét, tehát a kétnyelvűség, a másik pedig a regionalizmus, tehát a régiónk erejének az újra felfedezése. Ebben benne foglaltatik az őstermelők segítése, a nógrádi, mátyusföldi, csallóközi, gömöri stb. autósmatricák terjesztése és természetesen a közterületek magyar megnevezései.
Európa-szerte ragaszkodnak a nemzetek identitásukhoz, de itt belénk lett sulykolva, hogy az „magyarkodás”, ha ragaszkodunk önmagunkhoz. Nálunk ez ilyen görcs, itt „démonizálva” van, ami a magyar nyelvvel, kultúrával kapcsolatos, minden olyan témával, ami az etnicitásunkhoz köthető.
Az őstermelők részére felhívást tettek közzé. Úgy gondolták, hogy tömegével fognak majd jelentkezni. Meglepő módon nagyon kevesen reagáltak a felhívásra, mert nagy részük már feladta ezt a termelési formát. Már nem értékesítenek a piacokon, mivel a nagyon olcsó, kétes minőségű külföldi dömpingáru kiszorítja a hazai termelőket. Ezért is gondolták úgy, hogy ezeket az őstermelőket fel kellene karolni, és kiderült, hogy lassan alig van kit felkarolni. Az a kevés, aki még állja a sarat, az bátortalan és fél – hangzott el a riportban Boldoghy Olivér tapasztalata. Pedig ahhoz, hogy megfordítsuk ezt a folyamatot, éppen az ellenkezőjére lenne szükség. Arra, hogy vállalják a nyilvánosságot, hogy használják ki az ingyenes reklámot. Az aktivisták kimennek, fényképeket készítenek a termelő munkájáról, felveszik az adatokat, majd adatlapot készítenek minden egyes őstermelőről, amit népszerűsítenek a világhálón.
Pátria rádió nyomán BB, Felvidék.ma
