A magyar kormány augusztus végén tette közzé „A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája” tervét, amely szerint Magyarország a gazdasági életben is szövetségesként tekint a szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségekre.
A stratégiát Wekerle Sándor egykori pénzügyminiszterről elnevezték el. A terv szerint Magyarország a szomszédos országokkal való kapcsolat szorosabbra fűzésében épít a magyar közösségek helyismeretére, tapasztalataira, a nyelvi akadályok leküzdésében nyújtott segítségére. Célja, hogy a gazdasági feltételek javítása révén is hozzájáruljon határon túli magyarság szülőföldön való megmaradásához. Ezen alapfeltételek közül az egyik – ha nem a legmeghatározóbb – gazdasági természetű, és a megélhetéshez szükséges anyagi feltételek, tisztességes munkalehetőségek biztosítására vonatkozik. A Wekerle Tervben testet öltő gazdaságfejlesztési szemlélet megalapozója az Új Széchenyi Terv Vállalkozásfejlesztési Programjának Kárpát-medencei Térség Gazdaságfejlesztési Övezet alprogramja, mely lehetőséget teremt a magyar gazdaság mindeddig kiaknázatlan, regionális léptékű növekedési stratégiájának és az arra alapozó programok megfogalmazására.
A 25 oldalas dokumentum azzal számol, hogy a gazdasági válság után a növekedés súlypontja nyugatról keletre helyeződik át. A Wekerle-terv rámutat, hogy a Magyarországgal szomszédos országok Ausztriát és Ukrajnát kivéve, hasonló gazdasági szinten állnak, és hasonló problémákkal szembesülnek. Óriási eredményeket hozhat a kis- és közepes vállalkozások megerősítésére, támogatására. A Wekerle-terv számol azzal, hogy a Kárpát-medencében a földrajzi távolságok, kulturális különbségek nem számottevőek, és szinte minden esetben megtalálható a magyar nyelvet beszélő üzleti partner vagy közvetítő. A jelentős gazdasági súlyú ágazatok számára külön szakmai programokat is tartalmaz a stratégia. A Wekerle terv részletesen foglalkozik azokkal az ágazatokkal, melyek kulcsszerepet játszhatnak a gazdasági fellendülésben: jármű- és gépipar, élelmiszer-gazdaság, turizmus, egészségipar, zöldgazdaság, kreatív ipart és infokommunikáció. A Wekerle-terv – melyet alább mi is közzéteszünk – rámutat: a Kárpát-medence szorosabb együttműködése esetén 2020-ra a gazdasági integráció terén utolérheti Nyugat-Európát.
„A Wekerle Terv nyomán végrehajtott intézkedések által 2020-ra egy olyan Kárpát-medencei gazdasági teret képzelünk el, amelyben a térség országai a nyugat-európai országok gazdasági integrációjának szintjét elérik, és amelyben a KKV-k a Kárpát-medencei léptékű erőforrás- és piaci tervezésen keresztül hatékonyan hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és az exportteljesítmény fokozásához. Fontos, hogy szorosabb kapcsolat épüljön ki a helyi, Kárpát-medencei tulajdonú vállalkozók között, olyan módon hogy azok egymásnak beszerzési és felvevő piacai lehessenek. A térségi összefogás által erősíthető a Kárpát-medencei helyi vállalkozók vertikális – az alapanyag termelőtől a feldolgozón és értékesítőn keresztül a fogyasztóig terjedő – integrációja. A határon átnyúló kereskedelmi tradíciók újjáélesztése, a térségi termékek felhasználásának élénkítése révén jelentősen javul a külső egyensúly. Kiemelt elképzelés a globális és helyi gazdaság viszonyának szorosabbra fűzése, hisz a helyi és a globális gazdasági szereplők kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésével a térség országaira jellemző duális gazdasági szerkezet egyre inkább kiegyensúlyozódik. Cél, hogy a helyi gazdálkodó szervezetek a régióba települő fejlett vállalkozások technológiájával és menedzsment módszereivel gyarapodjanak, ezért olyan működőtőkét érdemes a régióba vonzani, mely elősegíti a térségi technológia és munkakultúra fejlődését, valamint a beszállítói hálózatok kiépülését.
Reményeink szerint a Wekerle Terv megteremti az alapkövét annak, hogy a Kárpát-medencei térség országainak közös érdekei mentén és együttműködése útján létrejöjjenek azok az összehangolt infrastrukturális és munkaerő-piaci feltételek, melyek a szorosabb gazdasági integrálódás, és a regionális léptékű fejlődés alapját jelentik. … A Wekerle Tervben kifejtett számos elképzelés, többek között a határon átívelő infrastrukturális fejlesztések, a szakképesítések kölcsönös elismerése vagy a regionális egészségügyi ellátás határon átnyúló működtetése nemzetközi megállapodásokat, illetve szakágazati kormányközi együttműködést igényel. A Wekerle Terv célrendszerének szomszédos országok, valamint az Európai Unió szintjén való elfogadtatásának kérdése kiemelt jelentőséggel bír. A határon túli magyarság szülőföldön való boldogulását elősegítő, nemzetpolitikai célokat képviselő gazdasági jellegű támogatások rendjének meghatározása és lebonyolítása a Bethlen Gábor Alap forrásainak kezelését ellátó Bethlen Gábor Alapkezelő feladat- és felelősségi körébe tartozik. Vizsgálni szükséges azokat a kölcsönhatásokat és szinergiákat, amelyek a gazdaságfejlesztési és nemzetpolitikai logika mentén indított programok, projektek összehangolásából adódnak, amihez az érintett politikai döntéshozó és lebonyolító intézményi szintek hatékony együttgondolkodására van elsősorban szükség” – olvasható a dokumentumban.
A Wekerle Terv portálunkon is elérhető (olvasható, illetve letölthető) – itt.
{iarelatednews articleid=”35492,35197″}
Felvidék.ma, FN
