20. születésnapját ünnepli 2012-ben a Duna Televízió. Egy ennek kapcsán készült beszélgetést közlünk a Duna Televízió vezérigazgatójával, Dobos Menyhérttel.
A Duna Televízió 1992. karácsonyán azzal a céllal kezdte meg működését, hogy „égi köldökzsinórként” kösse össze a XX. század első felében egymástól elszakadt nemzetrészeket. A ’90-es évek elején az öröm és a büszkeség forrása volt minden, határokon túl élő magyar számára. Ahol addig tiltották vagy éppen csak tűrték a magyar kultúrát, ott egy televíziós csatorna segítségével otthonukba érkezett a biztató, erősítő magyar szó. A Duna Televízió kulturális, közéleti és vallási műsorain, a határon túli közösségek életét, problémáit és örömeit bemutató anyagain keresztül húsz éve a nemzeti összetartozás legfontosabb médiuma. A Duna TV a Felvidék, a Délvidék, Erdély, Kárpátalja és a teljes Kárpát-medencei magyarság, az öt kontinensen sugárzó Duna World csatorna pedig a világ különböző részein élő diaszpóra számára ma is a magyar kultúra és a nemzeti identitás elődleges szimbóluma és éltető forrása, közvetítője. A húsz éves televízióról Dobos Menyhértet, a Duna Televízió Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.
A Duna Televízió a nemzet kulturális televíziója, amely a Kárpát-medencében élő magyarsághoz, illetve magyarságról szól. Mi a küldetése?
A Duna Tv ars poeticája, hogy olyan műsorok kerüljenek a képernyőre, amelyek nemzetépítőek, amelyek a nemzeti identitást erősítik és közösséget építenek. Minden olyan műsort szívesen látunk, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a nemzet visszataláljon saját kulturális és történelmi tradícióihoz. Ezt filmeken, dokumentumfilmeken stúdió- és magazinműsorokon keresztül igyekszünk elérni.
Melyek ezek a műsorok?
Ilyen például a Hazajáró, amelyet Magyar Örökség díjjal tüntettek ki idén. Ez a műsor bemutatja a határon túli területek, azaz a Kárpát-medence természeti, kulturális magyar értékeit. Célja, hogy arra sarkalja a nézőközönséget, hogy „útra keljenek”, ismerjék meg, fedezzék fel ismét a Kárpát-medence festői tájait. Továbbá fontosnak tartom még megemlíteni a Hagyaték, a Száműzött Magyar Irodalom, Határtalanul Magyar című műsorainkat is, amelyek szintén a már korábban megfogalmazott ars poeticát követik. De ne feledkezünk meg a Kívánságkosárról sem, hiszen ezzel a műsorral egyedülállóan szolgál ki a csatorna olyan kulturális rétegigényt, amelyet más televízió ilyen mennyiségben és minőségben nem elégít ki. A világban élő, főleg idősebb szórványmagyarság kulturális köldökzsinórja ez az anyaországgal. Amire még nagyon büszkék lehetünk, hogy idén keltettük életre a Röpülj páva minden idők legnagyobb népzenei vetélkedőjét a Fölszállott a pávát is. Itt egyrészt a csatornához évek óta hű nézőinek számára szerettünk volna egy nagyszabású népművészeti show-műsorral kedveskedni, másrészt a nagyközönséget, még célzottabban a fiatalokat szólítottuk meg. Olyan tehetséges, mai, modern gondolkodású tízen-, huszonéveseket mutattunk be a műsorban, akik példaértékűek lehetnek a pályatársaik számára.
Hogyan ünneppel a 20 éves televízió?
A Duna Televízió 1992. december 24-én, húsz évvel ezelőtt a Nemzet Televíziójaként kezdte meg működését. A televízió vezetősége 2012-ben elérkezettnek látta az időt, hogy a Duna Díj megalapításával fejezze ki háláját és elismerését mindazok számára, akik az utóbbi húsz évben támogatásukkal és munkájukkal tevékenyen hozzájárultak ahhoz, hogy a televízió betöltse nemzeti és kulturális küldetését. Ez a díj, amely Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész alkotása, karácsonykor kerül átadásra. Ezt az alkotást egy olyan személy kapja majd, aki a Duna Televízió és a magyarság megmaradásáért, a magyar kultúra ápolásáért sokat tett. Az ünnepek alatt továbbá bemutatjuk a Kárpát-medence értékeit, valamint szeretnénk kisfilmekkel illusztrálni a Duna Televízió elmúlt 20 évét.
Bár nem húsz éves, hanem lassan egy éves múltra tekint vissza a megújult Duna World csatorna.
Ez az csatorna, amely a Kárpát-medencei magyarság mellett a diaszpórában élő magyarságot célozza meg. Január elsejével indult azzal a hármas céllal, hogy egyrészt hiteles tájékoztatást nyújtson, másrészt a magyar identitás tudatot erősítse, harmadrészt természetesen a szórakoztatás volt. Nagyon büszkék vagyunk a Flash News-ra, a rövid angol nyelvű hírekre, amely július hónapban indult, ez azért fontos, mert a második generáció a diaszpórában nem biztos, hogy jól beszéli a magyar nyelvet így a hazai hírekről tud értesülni. Karácsonykor kísérleti jelleggel indul egy műsorunk, amelynek címe Öt kontinens egy nemzet. Ez a 26 perces műsor Dél-Amerika, Észak-Amerika, Ausztrália, és az Európában lévő magyar történéseket mutatja be. A jövőben gyermekeknek szóló nyelvleckéket is tervezünk. A Duna World egy család, hiszen nemcsak televízióról beszélhetünk, hanem Duna World rádióról is, amely 24 órában hallható, illetve van egy honlap is, ahol minden fontos információ megtalálható.
Ha egy mondatban kellene megfogalmazni a Duna Televízió misszióját, hivatását a magyarság életében hogyan tenné?
Talán Kazinczy Ferenc szavai a legmegfelelőbbek erre: „Az anyanyelv a szeretet legszorosabb kapcsa, még azon népek számára is, kiknek nemzete darabokra szaggattatott.”
Az anyanyelv közvetítése a legfontosabb feladata a csatornának. Az anyanyelv közvetítésére pedig a legjobb eszköz a kultúra, azon belül is elsősorban a magyar kultúra megjelenítése.
{iarelatednews articleid=”30103″}
