Csáky Pál felvidéki politikus, író volt január 10-én vendége a bécsi székhelyű „Európa-Clubnak”.
A bécsi magyarok kultúregyesületét 1964 áprilisában közösségi igény hozta létre. Az 1956-os magyar forradalom után Bécsben rekedt fiatalság, amelyre leginkább a gyökértelenség és tájékozatlanság volt jellemző, kereste egymást, illetve kereste a számára megfelelő baráti kört. Sikeresen.
A klub élén most Dr. Smuk András áll, ő köszöntötte és mutatta be Csáky Pált, és vezette a mintegy három órás beszélgetést.
A program a klub honlapján (www.europaclub.at) úgy volt meghirdetve, mint könyvbemutató-előadás Csáky Pálnak – Szlovákia volt miniszterelnök-helyettesének és az MKP korábbi elnökének – az Álom a szabadságról című kötetéhez. A Collegium Hungaricum székházában mintegy száz klubtag, vendég hallgatta Csáky személyes tapasztalataira épülő egy órás előadását a felvidéki magyarsággal kapcsolatos történésekről – a rendszerváltozás éveitől kezdve egészen a napjainkig -, majd tették fel észrevételeiket, kérdéseiket.
Számos izgalmas téma terítékre került, olyanok is, melyek a felvidéki „Csáky-esteken” ritkábban jelennek meg – hiszen míg a felvidéki magyarok őshonosak lakóhelyükön, a Bécsben élők már az ún. „nyugati” magyarsághoz tartoznak, akik (vagy szüleik) még a kommunista rezsim elől menekültek egy szabadabb országba. A hallgatók között olyanok is voltak, akik hosszú éveken át éltek abban a Dél-Tirolban, amelyet az autonómia hívei leggyakrabban élő példaként hoznak fel a Felvidéken (is). És joggal. Ugyan, eleinte ott is csökkent a német ajkúak aránya, ám az asszimiláció megállt, sőt, az utóbbi években ismét növekszik a számuk. Volt, aki azt hangsúlyozta, hogy a magyarságtudat a családban kezdődik, és ezt főleg az Amerikában töltött évek alapján tapasztalta. A nyugati magyarságnak is megvannak a gondjaik, még inkább küzdenek az asszimilációval szemben, mint az elszakított területen élők. Milyen formában próbáljanak érvényt szerezni közös érdekeiknek a bécsi magyarok, hivatalos szervezetként vagy kerekasztalként? Volt, aki Václav Havellal kapcsolatban érdeklődött, igaz, hogy magyarellenes volt? Mi a helyzet a kettős állampolgárság helyzetével? – csak néhány kiragadott témakör a sok közül…
Csáky Pál tapasztalatai szerint egy közösség szervezetének – és ez bizonyára a bécsi magyarokra is vonatkozik – akkor van nagyobb súlya a társadalomban, ha azt hivatalosan bejegyzik. Václav Havelt személyesen ismerte, meggyőződése, hogy nem volt magyarellenes. Igaz, magyarbarát sem, de vajon tud valaki ilyen cseh politikust mondani? Inkább Václav Klaus jelenlegi államfő megnyilvánulásai okoznak gondot, főleg az, hogy Prágában Eduard Beneš néhány éve szobrot kapott! A kettős állampolgárság intézményét Csáky Pál pozitív dolognak tartja, viszont „agybajnak” azt, ahogy azt Szlovákiában kezelik: azokat büntetik, akik ragaszkodnak a szlovák állampolgársághoz! A felvidéki magyarság helyzetének alakulását az ország gazdasági és szociális háttere mellett a nemzettudat gyengülése is nehezíti. „Történelmi, nyelvi, kulturális szempontból ugyanolyan magyarnak érezzük magunkat, mint Esztergom vagy Budapest bármelyik polgára. Számunkra nem az önfeladás a követendő út, hanem a polgári és nemzeti létünk kiteljesedése: a minden szempontból szabad élet, s az ezen az alapon nyugvó szellem-anyagi gazdagodás” – fogalmazott Csáky Pál.
Felvidék.ma, -on-
