Igen megkapó a szlovák történelmi manufaktúrának az az igyekezete, amellyel módszeresen igyekszik legyártani hokiország patinás históriájának újabb és újabb (helyesebben: régibb és régibb) elemeit.
A módszertan zavarba ejtően egyszerű: az a szabály, hogy nincs szabály. Hamisítani, elferdíteni, lopni éppoly illő és üdvös, ahogy suttyomban halottakat kiásni és eltulajdonítani. Ismerjük jól a közelmúlt ide vágó eseményeit, nem szükséges ismételni.
Hanem ami Robert Fico kormányfő minapi fellépéseit illeti: a miniszterelnök „királycsináló” beszéde mindenképpen megérdemel egy-két bővített mondatot. Ismert, a kormányfő a vasárnapi dévényi ünnepségen – Cirillnek és Metódnak az állítólagos Nagymorva Birodalomba való állítólagos megérkezésének állítólagos 1150. évfordulója alkalmából – beszédében Svatoplukról mint királyról beszélt. A dagadó keblű szlovákok királyok utáni vágya egyáltalán nem újkeletű jelenség: Pozsonyban már több mint egy évtizede koronázzák újra pompázatos külsőségek közepette a Magyar Királyság uralkodóit. Az egykor szebb napokat is látott SNS ideológusaitól azt is tudjuk, hogy Svaty Stefan kiféle-miféle volt valójában (dehogyis magyar, ugyan már), no és persze Svaty Ladislavnak sincs túl sok esélye: kellett neki Nyitra ősi szlovák városában elhalálozni.
Az efféle királycsinálás nem öncélú mutatvány egyszerű lelkek számára, nagyonis jól felfogott cél és szándék áll minden ilyen törekvés mögött. Ezzel legélesebben akkor szembesültem, amikor a minap volt szerencsém megtekinteni az amerikai CBN (Christian Broadcasting Network) népszerű műsorát, a „The 700 Club” név alatt futó méregzacskót. Ebben Pat Robertson műsorvezető épp azt fejtegette, hogy a palesztinoknak miért nincs joguk saját önálló államhoz a szülőföldjükön. A válasz – nyilván a közönség befogadóképességéhez is igazodva – nagyon egyszerű volt: nem tudnak megnevezni egyetlen palesztin királyt sem.Ergo nem is volt, így tehát nem is lehet ott saját államuk. Slussz. És akkor tulajdonképpen még ez volt a legfinomabb ökörség, ami a műsorban ezzel kapcsolatban elhangzott.
Sajnos ez akkor sem vicces, ha ránézünk az említett műsorvezető képére, amely egyszerre juttatja eszünkbe a spanyol inkvizíciót és a rég bezárt budai Lipótmezőt. Mindez ugyanis megint csak az általam is már sokszor idézett orwelli tételt támasztja alá, vagyis: „Aki uralja a múltat, az uralja a jövőt is; aki uralja a jelent, az uralja a múltat is”. A jelen urai: az elborult elméjű népbutító pat robertsonok és politikai megfelelői, a robert ficók épp azon vannak, hogy a múltat is uralmuk alá hajtsák.
Hogy hogyan lesz így szebb a jövő, nem tudom…
Szűcs Dániel, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”40589″}
