Sok minden más mellett, többek között olajkitermelésről, -feldolgozásról, árképzésről tudhattunk meg információkat Világi Oszkártól és Hernádi Zsolttól az I. Martosi Szabadegyetem kisszínpadán. Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatója előadásában kifejtette: rövid és középtávon a régióban nem lehet számítani az üzemanyagok, azaz a benzin és a gázolaj, fogyasztói árainak érdemi csökkenésére. A földgáz tekintetében ugyanakkor az árak csökkenését befolyásoló faktorok – köztük az új technológiák megjelenéséből adódó piaci többletkínálat – vannak és lesznek túlsúlyban a következő időszakban – jelezte.
A Mol vezérigazgatója szerint az üzemanyagárak alakulását mindkét irányban több tényező befolyásolja, ezek együttes hatása azonban jelenleg nem valószínűsíti a fogyasztói árak csökkenését.
Az üzemanyagok árának összetételéről elmondta: a régióban a fogyasztói ár mintegy 40 százalékát az állami adóterhek teszik ki. Megjegyezte: az árcsökkenést gátolja, hogy az utóbbi években tartósan magas a kőolaj ára, részint a világpiacon tapasztalható spekulatív üzletkötések miatt, részint azért, mert a kitermelő országok egyre magasabb árszint mellett tudják csak egyensúlyban tartani a költségvetésüket.
A kőolaj világpiaci árait a kitermelő országokban jellemző „politikai kockázat” is felfelé nyomja, jelenleg 1 százaléknyi olajkitermelés-kiesés a nyersanyag árának 10 százalékos árnövekedését váltja ki a világpiacon – mutatott rá Hernádi Zsolt.
Megjegyezte: az üzemanyagok fogyasztói árait emeli a bioüzemanyagok felhasználási kötelezettsége, és fokozódó nyomást gyakorol az árakra, hogy a kontinensen a kőolaj-finomítók száma az utóbbi időszakban csökken, jelentős részük pedig veszteséges.
Világi Oszkár, a Mol szlovákiai leányvállalata, a Slovnaft vezérigazgatója arról beszélt, hogy világ kőolaj-felhasználása hosszú távon folyamatosan nő, 1980-ban napi 60 millió hordó körül mozgott, jelenleg napi 90 millió hordó, 2040-ben pedig várhatóan napi 115 millió hordó lesz.
A gazdasági válság ugyanakkor Európában visszafogta a fogyasztást, átlagban 20 százalékkal csökkent az energiahordozók iránti igény – emelte ki.
Úgy vélte, az üzemanyagok iránti kereslet lehetséges növekedését Európában a jövőben több tényező is visszafogja majd. Ezek közé sorolta a gépkocsik üzemanyag-fogyasztását csökkentő új műszaki megoldásokat, valamint azt, hogy a lakosság fogyasztói szokásai megváltoznak.
Az előadás utáni kérdésekben a kétnyelvűségről is szó esett. Hernádi elmondása alapján nem kétnyelvűségre, hanem háromnyelvűségre van szükség . Elmondása szerint a MOL-ban az angol az üzleti nyelv, mert ha csak magyar volna, akkor tizenötmilliós merítési bázisuk volna, de az angollal ez a bázis hétmilliárd. De a MOL mindig is odafigyelt a kisebbségek nyelvére, így a kútjaikon minden műszakban van legalább egy ember, aki beszéli az adott kisebbség nyelvét. Hernádi azt is elárulta, hogy Szerbiában bocsátottak már el vezetőt csak azért, mert nem volt hajlandó az általa vezetett kúton magyarul tudó alkalmazottat is foglalkoztatni.
Világi Oszkár szerint az állam nem veszi komolyan a lakosság kétnyelvűségi igényét. A vonatállomások nevei sem lehetnek vita tárgyai, egyszerűen ki kell írni és kész.
{iarelatednews articleid=”40791,40776,40736″}
