A szülőföldön kell maradni és ott kell megpróbálni boldogulni – jelentette ki Kelemen Hunor a Szabad Újságnak adott, szerdán megjelent inerjújában. A hetilap „A szülőföldön kell maradni!” címmel megjelent írásában az RMDSZ elnökét az Európai Polgári Kezdeményezés esélyeiről, a romániai magyar politizálás megosztottságáról, pártjának a magyar kormányzattal való viszonyáról, valamint a külhoni magyar közösségek összefogásáról kérdezték.
Mint ismert, a Románia Magyar Demokrata Szövetség volt az egyik előterjesztője annak az Európai Polgári Kezdeményezésnek, melynek célja, hogy az Európa Uniónak legyen kötelező érvényű, nemzeti közösségeket védő jogi normája. A beadványhoz az MKP is csatlakozott, ahhoz azonban, hogy Brüsszel érdemben foglalkozzon az őshonos kisebbségek jogállásának rendelkezésével, egymillió aláírásnak kell összegyűlnie. Kelemen Hunor a Szabad Újságnak elmondta: a hét tagországra kiterjedő beadványt a bizottság két hete hivatalosan is iktatta, melynek hatvan napon belül kell választ adnia, hogy az unió kompetenciájával összeegyeztethető-e a javaslat. „Úgy véljük, őshonos nemzeti kisebbségekként az Európai Unióban most esélyünk van, hogy éljünk a petíció lehetőségével, amely a tagállamok számára kötelező jogalkotással fejeződne be a kultúra, az oktatás, a média, a diszkriminációellenesség és az állami normatív támogatások esetében. Ha az unió szabályozza a háziálattartást, az uborka méretét, akkor azt a luxust nem engedheti meg, hogy a nemzeti közösségek számára ne nyújtson valamiféle védelmet” – fogalmazott.
Kelemen Hunor az erdélyi politika megosztottságára, csökkenő jogérvényesítő erejére kitérve elismerte: az önkormányzati választásokon, különösen ott, ahol a magyarság tömbben él, nem árt a verseny, hiszen így is, úgy is magyar lesz a polgármester. „A parlamenti választásokon azonban nem szabad kitenni a parlamenti jelenlétet olyan kockázatnak, mint 2012-ben, ugyanis minden spekuláció és híresztelés ellenére a megosztottság nem mobilizál” – véli az RMDSZ elnöke.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy pártjának milyen a viszonya a magyar kormányzattal, úgy fogalmazott: sokkal jobb, mint ezelőtt két évvel, és nem annyira jó, mint amennyire lehetne. „Meg kell érteni minden magyarországi politikusnak, hogy az erdélyi hagyományok, a transzilván értékrend, az erdélyi magyar ember gondolkodása soha nem engedte meg, hogy kívülről beleszóljanak az életébe” – jelentette ki.
Pártjának a romániai politikában játszott szerepéről, alkupozícióról Kelemen elmondta: hetven százalékos kormányzati többséggel állnak szemben, ha tehát kellő fegyelem van a kormánykoalíción belül, bármit elfogadhatnak. Hozzátette ugyanakkor, hogy az alkotmánymódosításról szóló jelentésben sikerült elérniük, hogy a történelmi őshonos kisebbségeket államalkotó tényezőnek kell elismerni. A dokumentumban belekerült továbbá, hogy a nemzeti közösségeket érintő döntéseket nem hozhatnak meg anélkül, hogy azt ne konzultálnák a nemzeti kisebbségek képviseletével, valamint a kulturális autonómia igénye is.
Kelemen elmondta: a magyar állampolgárság felvételének nagyon érthető és szimbolikus jelentősége van. Azonban úgy véli: senkinek nem érdeke, hogy a magyarok lakta területek kiürüljenek, a szülőföldön kell maradni és ott kell megpróbálni boldogulni.
Végül a külhoni magyar közösségek közti jó kapcsolatok megerősítéséről elmondta: oda kell figyelni egymásra és támogatni kell egymás törekvéseit. „Legfontosabbnak a szolidaritás megerősödését tartom. Mindannyiunk közös célja, hogy szülőföldünket ne adjuk fel, ne adjuk át a teret és ne önszántunkból vonuljunk vissza azokról a területekről, amelyez ezer esztendeje belaktunk. Ehhez annál jobb megoldás nincs, minthogy ügyeinkben közösen és szolidárisan lépjünk fel” – hangsúlyozta.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”32788,40322,37665″}
