A Jobbik szervezésében november 3-án, vasárnap Horthy Miklós kormányzó mellszobrát leplezték le Budapesten a Hazatérés temploma alapkőletétele és az első bécsi döntés, Felvidék visszacsatolása 75. évfordulója alkalmából.
1938. november 2-án, idén 75 éve született meg az első bécsi döntés. A döntésnek köszönhetően újra magyar lett többek között Kassa, Rozsnyó, Ungvár, Munkács, Beregszász, Rimaszombat, Érsekújvár, Komárom, Léva és Losonc városa. A Jobbik sosem fog lemondani és elfelejtkezni határon túlra szakadt testvéreiről! – többek közt ennek kifejezésére is állítottak emléket Horthy Miklósnak.
Több száz megemlékező, köztük jobbikos országgyűlési képviselők jelenlétében felavatták Horthy Miklós kormányzó mellszobrát
Az avatás előtt istentiszteletet tartottak a Hazatérés templomában körülbelül 400 megemlékező részvételével.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese Horthy Miklóst a 20. század legnagyobb államférfijának nevezte, aki Szent Istvánnal, Szent Lászlóval, a Rákócziakkal, Kossuthtal és Széchenyivel említhető egy sorban.
Elfogadhatatlannak minősítette, hogy a rendszerváltást követően nem rehabilitálták a kormányzót, akinek eddig nem volt köztéri szobra Budapesten. Szerinte ez azért van így, mert ahogyan a kommunistákat zavarta, úgy most „Brüsszel és Washington helyi bábjait” is zavarja Horthy Miklós „nemzetmentő” politikájának emléke.
Úgy értékelte: a rendszerváltás óta kormányzó politikusok programjai a nyomába sem érnek Horthy Miklós „ezeréves magyar hagyományokon nyugvó politikájának”. Horthy Miklós „amíg tudott, 1944 tavaszáig” ellenállt a szélsőséges ideológiáknak – hangsúlyozta.
Az istentiszteleten igét hirdető Hegedűs Loránt lelkipásztor a téren összegyűlt ellentüntetőkre utalva arra hívta fel a megemlékezők figyelmét, hogy a „politikai hisztériakeltés soha nem vezet jóra”.
Az ellentüntetők nem képesek belátni a hibáikat, és Horthy Miklóst háborús bűnösnek próbálják beállítani – mondta.
Szerinte hamarosan „elkerülhetetlen lesz egy ismételt határozott kiállás a nemzet védelmében” és a „helyes, Isten szerinti önvédelem” az ország népe és területe védelmében.
Jelen volt Novák Előd és Murányi Levente, a Jobbik alelnökei, valamint Szilágyi György országgyűlési képviselő is. A megemlékezők között többen gárdaegyenruhát, világháborús katonai, illetve csendőregyenruhát viseltek.
Fidesz: provokáció a Jobbik Horthy-szoboravatása
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, a belváros polgármestere a Jobbik politikai provokációjának tartja és elítéli Gyöngyösi Márton, a Jobbik ellenzéki párt képviselője vasárnapi szoboravató akcióját.
Rogán Antal azzal összefüggésben küldte el erről szóló közleményét az MTI-hez, hogy a Jobbik vasárnap délelőtt leplezte le Horthy Miklós egykori kormányzó mellszobrát a Hazatérés temploma alapkőletétele és az első bécsi döntés 75. évfordulóján.
A kormánypárti politikus szerint „a provokatív akció” ürügyet szolgáltat majd a nyugat-európai baloldali lapoknak, hogy a következő hetekben „antiszemitizmust kiáltva”, rossz színben tüntessék fel Magyarországot.
A Fidesz frakcióvezetője hozzátette: „a tüntetést szervező baloldali prominensekhez” viszont nem kívánt
csatlakozni, „hiszen nem szabad elfelejtenünk, hogy ugyanennek a baloldalnak az országgyűlési képviselői alig egy hónapja még közös parlamenti indítványt írtak alá és nyújtottak be a Jobbikkal és Gyöngyösi Mártonnal”.
MSZP: nem szűnik „a szélsőjobboldali eszmék visszaszivárgása”
Horthy Miklós szobrának a Jobbik részvételével zajló vasárnapi avatása az MSZP szerint azt mutatja, hogy nem szűnik „a szélsőjobboldali eszmék visszaszivárgása”, amit a Fidesz a fővárosban és országszerte is „tétlenül néz”.
Az MSZP MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a Budapest belvárosában állított Horthy-szobor messze
túlmutat önmagán: a szélsőjobboldali parlamenti párt részvételével zajlott esemény megmutatta, hogy a szélsőjobboldali eszmék visszaszivárgása nem szűnik, sőt fenyegetőbb, mint Magyarország rendszerváltás utáni történetében bármikor.
Az, hogy a fővárost ma hivatalosan is elérte a jobboldal által életre keltett Horthy-kultusz, egyértelműen igazolja a gyanút: ha a józan, reális történetszemlélet helyett a nacionalista történelemfelfogás kaphat teret, ha az Új Színházból „Újnyilas Színház” válhat, ha Radnóti Miklós helyett Nyirő József kerülhet a kánonba, előbb-utóbb kézzelfoghatóvá válik a nacionalizmus – írta az ellenzéki párt.
Az MSZP szerint a kormányzó Fidesz „a fővárosban és országszerte is tétlenül, sőt elégedetten nézi, hogy a szélsőséges, kirekesztő és gyűlöletkeltő gondolatok követői – azok, akik Horthy híveiként ma is listára vennék zsidó származású honfitársainkat – kedvükre hirdessék a letűntnek hitt vészkorszak eszméit”.
A szocialista párt elítéli a szoboravatást, valamint Rogán Antal „alibi-elhatárolódását” is, mert a párt szerint a szélsőjobboldal „burkolt kormánypárti támogatása” többek között a Rogán Antal által vezetett belvárosi önkormányzatnál is Fidesz-Jobbik együttműködésben ölt testet.
Emlékezők és ellentüntetők a szoboravatón
Emlékezők és ellentüntetők is összegyűltek vasárnap délelőtt a budapesti Szabadság térre. A szoboravatás kezdetét megelőzően az ünnepségre érkezettek számát némileg meghaladó, több száz ellentüntető gyűlt össze a Hazatérés templomával szemben, az úttest túloldalán.
A templom előtt gyülekező mintegy száz megemlékező között többen gárdaegyenruhát, világháborús katonai és csendőregyenruhát viseltek. A megemlékezés részét képező istentiszteleten körülbelül négyszázan vettek részt.
A flashmob keretében összegyűlt ellendemonstrálók többsége sárga csillagot viselt a ruházatán, illetve transzparenseket emeltek a magasba. Többek között ismert, zsidó származású magyar művészek, tudósok, sportolók, irodalmárok portréi – Alfonzo, Rejtő Jenő, Radnóti Miklós, Hajós Alfréd, Gábor Dénes képmása – voltak láthatók a molinókon, mellükön sárga csillaggal ábrázolva.
Már a megemlékezés kezdetét megelőzően számos alkalommal vitába keveredtek Horthy megítélését illetően a két oldal képviselői, ezek a viták sokszor hangoskodásba, ordítozásba fulladtak. A tér az ellentüntetők sípszójától volt hangos.
A tüntetők, közöttük az Együtt-PM aktivistái, Horthy Miklóst és Hitlert együtt ábrázoló transzparenseket is magasba emeltek „együtt tették tönkre az országot, ebből egyszer már elég volt”, „Horthy Miklós felelős a jogfosztásokért”, „Horthy Miklós felelős több mint 100 ezer magyar katona haláláért” feliratokkal. Sok molinón vörössel áthúzott horogkereszt volt látható, mellette „Nem, nem, soha!” felirattal.
A szoboravatás ellen tiltakozók között megjelent Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Kerék-Bárczy Szabolcs, a Demokratikus Koalíció és Szigetváry Viktor, az Együtt 2014 politikusa, Mécs Imre volt SZDSZ-es, majd MSZP-s országgyűlési képviselő, Schmuck Andor, a szociáldemokrata párt elnöke és Vajnai Attila, a Munkáspárt 2006 elnöke is.
Az istentisztelet kezdetére az ellendemonstrálók teljesen megtöltötték a templom előtti, a park másik oldalán található területet, és azt skandálták: „fasiszta gyilkosok”, „nácik haza”.
A két tábor – a tüntetőké és a megemlékezőké – folyamatos kiabálással hergelte egymást, de komolyabb atrocitás nem történt. A teret a rendőrség biztosítja.
Még az istentisztelet közben Hegedűs Lorántné arra kérte a helyszínen a rendőröket, hogy távolítsák el a skandáló ellentüntetőket a térről, mert a megemlékezés résztvevőit felháborította a viselkedésük, így nem tudja garantálni, hogy nem lesz összetűzés a két tábor között. A rendőrség a kérést elutasította.
A szobrot a megemlékezők „éljen Horthy!” és az ellentüntetők „szégyen gyalázat!” kiabálásai mellett leplezték le. A szobor leleplezését követően az ellentüntetők elhagyták a templom előtti területet.
{iarelatednews articleid=”42420″}