Mi történik, ha Dunaszerdahely képeslapjainak legnagyobb magángyűjtője (Bugár Sándor) és a város egyik helytörténésze találkozik, s összeteszik a fejüket, s megírják a város képeslapjainak sajátos, egyedi hangulatú történetét egy ízes, elegáns albumban?
Elsősorban meghatározzák, hogy a bemutatásra kerülő különlegességek csak az 1896–1948 közötti korszakot érintsék, minthogy ezek a képeslapok mutatják meg a város korábbi, mára már elfeledett hangulatát.
A képeslapoknak ismét csak magyarázó szövegei kell legyenek (hiszen a legtöbb épület, utcarészlet mára eltűnt), mégpedig kétnyelvűen (magyar–szlovák) – kiigazítva sok hibás elképzelést ezáltal is mindkét nyelvi közegben.
Igen ám, de jó lenne, ha az elképzelések egy a képeslapok helyszíneit megjelölő nagyméretű térképpel is segítenék a tájékozódást.
S jó lenne, ha ez egy időtálló, keménytáblás, színes, krétapapíron megjelenő kötetben lenne összegezve.
A könyv ajánlóját megtikinthetik >>>ITT<<<
Felvidék.ma