Az Ipeľ – Ipoly Eurorégió Határon Átnyúló Együttműködési egyesület tagszervezetei február 17-i éves közgyűlésen közös javaslatot fogadtak el az észak-déli korridor fejlesztéséről. A megfogalmazott javaslatot napokon belül eljutatják a két állam megfelelő minisztériumi szerveihez. A civil szervezeteket és önkormányzatokat összefogó egyesület Ipolynyéken tartotta meg összevont közgyűlését. A 2013-as év rendezvényi és gazdasági beszámolói mellett felvázolták az idei várható események sorát. Élénk eszmecsere bontakozott ki a folyó alsó szakaszán meg nem épült Ipoly-hidak kapcsán, valamint az észak-déli korridor fejlesztésének regionális jelentőségéről is.
Felvidék.ma információi szerint, az egyesület 2002-ben, a balassagyarmati bejegyzésű Ipoly Eurorégió valamint az ipolynyéki központú Ipel Euroregion összevonásával jött létre. A szervezet célja a határon átnyúló együttműködés megszervezése a folyó vízgyűjtő területéhez tartozó térségekben. Tevékenységét főleg társadalmi, kulturális, környezeti és gazdasági téren fejti ki.
A közgyűlést Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere, az egyesület elnöke vezette le. „Az új uniós finanszírozási ciklus kezdetén igen fontos, hogy összefogjunk a régiónk fejlesztése ügyében, megállapodva a lehetőségek kihasználása tekintetében. Fejlesztési elképzeléseinket összegezzük. Kiválóak a kapcsolatok a folyó két oldalán, ez az alapja az egyesületünk hatékonyságának” – nyilatkozta portálunknak az elnök. Egyúttal megjegyezte, az együttműködés kulturális téren kiváló, ám gazdaság tekintetében kevésbé.
Hangsúlyozta, hogy a helyi értékek megőrzése és ápolása kulturális hagyományokon kívül kiterjed a helyi termékek védelmére és a termelők megerősítésére is. Így szeretnék elérni a két állam viszonylatában a régióban tevékenykedő kistermelők termékeinek a szabad áramlását. A közeljövő fontos feladatának tekintik ennek a megvalósítását. A témával kapcsolatos előzetes tanulmányok már 2013-ban elkészültek. „Törvény is erősítse meg törvényi szabályozással az Ipoly mentén élő kistermelők termékeinek a szabad áramlását. Nagy előnyünk, hogy az Ipoly völgyében egy nyelvet beszélünk” – summázta a gondolatmenetet Medvácz Lajos.
Németh Péter Mikola, a szervezet titkára a 2013-as év rendezvényeiről számolt be. Éves szinten több rendezvényt szerveznek meg közösen, összekapcsolva a határ menti kistérségeket. A rendezvények pedagógiai szándékának jelentőségére hívta fel a közgyűlés figyelmét, jelezve azt, hogy az a helyi értékek ápolásának és megőrzésének egyik legjelentősebb aspektusa. „A térség mozgatórugója a kultúra és az emberi kapcsolatok. A gazdaságnak a kultúra szolgálóleányává kell válnia” – szögezte le beszámolója végén.
Tagfelvételre is sor került. Új tagként jelentkezett Ipolybél önkormányzata, az ipolyszalkai turisztikai egyesület, valamint a balassagyarmati Palóc Múzeum.
A közgyűlés napirendi pontjai közt szerepelt az Ipoly-hidak kérdése. A témáról Rományik Ferenc Ipolydamásd polgármestere és Wollent József az Ipoly Unió elnöke számolt be. Mint ismeretes a folyó alsó szakaszán három híd megépítését tervezték; Ipolydamásd – Helemba, Vámosmikola –Ipolypásztó, valamint ipolyviski bekötőút. Rományik elmondta, a pályázati csomagban mindhárom tervezett létesítményre elnyerték a támogatást. Problémát jelentetett a szükséges iratok meghatározott időn belüli beszerzése, egyedül az ipolydamásdi híd dokumentációja készült el. A rendelkezésre álló forrásból erre fókuszáltak. A korábbi megállapodás módosítását, mely a költségek átcsoportosításáról szól, nem írta alá Nyitra Megye Önkormányzatának elnöke. Ebből kifolyólag az elnyert összeget nem tudták felhasználni a térségben, így nem tudták megvalósítani a kivitelezést.
„A probléma gyökere az, hogy amíg a magyar oldalon az állami szervek kezelik az ilyen kiemelt projekteket, addig Szlovákiában mindez megyei fennhatósággal bír” – nyilatkozta Rományik. A polgármester reményét fejtette ki a 2014-2020-as finanszírozási időszakkal kapcsolatban. A hidak problematikájával kapcsolatban Wollent József a következő véleményt fogalmazta meg: „Az Európai Unió pénzügyi támogatását tekintetve ez a megbukott pályázat volt a legmagasabb. Szlovákia gazdasági helyzete és érdekeltsége szempontjából igen jelentős az infrastruktúra fejlesztése a térségünkben.”
A közgyűlésen többek között jelen volt Sándor István, magyarnándor polgármestere, felvetette az M2-es gyorsforgalmi út – mint az észak-dél korridor részeként – fejlesztésének fontosságát. A polgármester kezdeményezésére a közgyűlés tagjai egyetértettek abban, hogy a legoptimálisabb megoldás a meglévő főútvonal kiszélesítése lenne, ipolysági összekötéssel a szlovák nyomvonalhoz csatlakozva. „A magyarnándori kihelyezett kormánybizottsági ülésen már megfogalmaztuk a korridor jelentőségét a környék számára. Ezért javasoltam, hogy az Ipeľ-Ipoly Eurorégió tagjai közösen fogalmazzunk meg egy nyilatkozatot a gyorsforgalmi út fejlesztésére. Támogatjuk a magyar és a szlovák kormány azon elképzelését, miszerint az észak-déli korridor mihamarabb megépüljön, ez a térség érdeke is. Ezt a fogalmazványt jutassuk el az országgyűlési képviselőinknek, valamint a megfelelő kormányszerveknek.” – nyilatkozta Sándor István portálunknak.
A javaslatot az egyesület tagszervezeteinek a képviselői a napokban aláírják. „Megerősítjük azon szándékunkat a két állam felé, miszerint a korridor részeként, a vasút mellett, a gyorsforgalmi út fejlesztése is megvalósuljon. A szándéknyilatkozatunkat mihamarább eljuttatjuk a kormányfőkhöz.” – tájékoztatott bennünket az egyesület elnöke.
További fényképek a Képgalériánkban ITT>>.
Pásztor Péter, Felvidék.ma
a szerző felvételei
