A járás több településén már pénteken megtartották a megemlékezéseket. A Felvidék.ma a szőgyéni, érsekújvári, nánai programról számol be részletesebben.
Megemlékezés Szőgyénben
„Emeld fel fejedet büszke nép!” címen emlékeztek Szőgyénben március 14-én, az 1848-49-es Szabadságharc és Forradalom tiszteletére. A Csongrády Lajos Alapiskolában vette kezdetét az emlékezés, az iskola diákjainak történelmi emlékműsorával. 
Az iskola udvarán, Görgey Artúr szobránál folytatódott az ünnepség, ahol Farkas Iván ünnepi beszédét követően megkoszorúzták a tábornok mellszobrát. A 9. Vörössipkás Zászlóalj Felvidéki Hagyományőrzői díszőrséget álltak és díszlövéssel tisztelegtek a nemzet hőseinek nagysága előtt.
Közreműködött még 32. sz. Szent Mihály cserkészcsapat.
Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártja elelnöke, ünnepi beszédét Petőfi gondolataival zárta, miként a Nemzeti dal megjövendelte, az „unokák leborultak” az ősök emléke előtt, és így „méltó imádság” lehetett a szőgyéniek emlékezése.
A szőgyei esemény képei megtekinthető a képgalériában ITT >>>.
Fotó: Berényi Kornélia
Ünnepi megemlékezés Érsekújvárott
Március idusának előestéjén Érsekújvárott megemlékeztek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. A koszorúzás a hagyományokhoz híven a Csemadok székháza előtt álló Czuczor Gergely mellszobránál történt.
A magyar bencés szerzetes, költő és nyelvtudós, kardot ugyan nem ragadott, de 1848. december 21-én megjelent Riadó című forradalmi költeményével méltán emelkedett a szabadságharcosok közé, amiért kisvártatva börtönbe is került. „Él még a magyarok nagy Istene / Jajj annak, ki feltámad ellene. / Az Isten is segít, ki bír velünk? / Szabad népek valánk, s azok legyünk” – olvasható a Riadó című versében.
A kora esti megemlékezés a Csemadok érsekújvári alapszervezetén belül működő Zenész Színpad forradalmi énekeivel kezdődött. Ezt követően a városban működő összes magyar szervezet, magyar iskola, óvoda és politikai párt, Pischinger Géza polgármester és a környék polgármesterei is elhelyezték a megemlékezés koszorúit.
A Szózat eléneklése után a szőgyéni IX. Vörössipkás Zászlóalj Felvidéki Hagyományőrzői díszlövést adtak, akik a koszorúzás alatt díszőrséget álltak.
Az ünneplés ezután a Csemadok székházban folytatódott, ahol az ünnepi kultúrműsor mellett Csáky Pál, író, politikus mondott ünnepi beszédet.
Az est folyamán fellépet a kisújfalusi Rozmaring éneklőcsoport, és Nagy Edina szavalata után az Érsekújvári Művészeti Alapiskola növendékei is megmutatták zenei tudásukat. Előbb ifjabb Dráfi László mutatta meg hegedű tudását, zongorán Zoja Balkova kísérte. Ezt követően Dráfi László vezette Luxorians fúvószenekar muzsikált.
Csáky Pál ünnepi beszédében vázolta a magyar forradalom és szabadságharc eseményeit, illetve az azt megelőző időszakot. Szónoklatában hangsúlyozta, hogy több mint 22 ezer szlovák nemzetiségű katona harcolt Kossuth Lajos zászlaja alatt. Az aradi vértanúk között is többen nem tudtak magyarul, de az eszme, amiért harcoltak, közös volt. „Nem fogadhatjuk el azt, hogy a magyar szabadságharc 1849. augusztusáig élt. 1867-es kiegyezéssel ért véget, amikor a császári ház meghátrált a magyarok előtt” – fogalmazta meg Csáky Pál.
Az ünnep szellemiségének, mi lehet 2014-ben az üzenete? A politikus Illyés Gyula szavait idézte: Magyarnak lenni vállalás dolga. „Ha tisztelettel akarunk emlékezni ’48-ra, akkor maradjunk hűek önmagunkhoz. Vállaljuk a kultúránkat, iskoláinkat, szülőföldünket! Addig lesz magyar, amíg vállaljuk” – mondta ünnepi beszédének zárásaként Csáky Pál.
A méltó megemlékezés a Himnusz eléneklésével zárult.
Az érsekújvári ünnepség képeit megtekinthetik a képgalériában ITT >>>.
Fotó: Ando Kriszta
Nánán a templomban emlékeztek
Nánán a templomban tartotta nemzeti ünnepünkről való megemlékezést a Csemadok alapszervezete, és a Szülőföldért Polgári Társulás.
A rossz idő ellenére megtelt a kicsi templom kicsikkel és nagyokkal. Már hagyomány, hogy elsősorban a helyiek: a 10 létszámú kisiskola diákjai, Morvai Barbara gimnazista, a nyugdíjas éneklő csoport szerepel, s minden évben gazdagítja a programot AZ esztergomi Pálmai József tanár vers előadásával és énekkel. Vecserka Péter párkányi tárogatós mindössze két éve járja a régiót, s teszi szebbé nemzeti ünnepeinket tárogató-szólójával. Ő itt első alkalommal szerepelt.
Az ünnepi szónok Petheő Attila AZ MKP megyei képviselője volt Komáromból. Beszédében kihangsúlyozta, hogy mennyire fontos Felvidéken a Magyar családok léte, és hite, mert csak egészséges családok nevelhetik ki a következő generációkat. Pozitívumként említette a március 15-i „megmérettetésünket” a köztársasági elnökválasztáson. Eredményes volt, de vajon magyarnak mondhatja-e magát, aki otthon maradt? Mégis bizakodva nézünk a jövőbe, s vegyünk példát a 48-as elődeink viselkedéséből, akik hitükért, nemzetükért, s a hazáért vállaltak áldozatot, s ma is példát meríthetünk magatartásukból – mondta Petheő.
Az ünnepség a Csemadok által 1996-ban állított „minden Magyar hős keresztjénél” folytatódott, ahol AZ emlékező gyülekezet Burián László esperessel elmondott egy imát, majd a tárogató-szóló alatt koszorúzásra került sor. A helyi önkormányzat, az MKP, a kisiskola diákjai, a Csemadok, a Szülőföldért Polgári Társulás helyezték el a tisztelet és hála koszorúit, majd a Magyar és a székely himnusz éneklésével ért véget a megemlékezés – számolt be a Felvidék.ma-nak Dániel Erzsébet.
BK, AK, DE, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”44612,44603,44604″}
