Magyarország blokkolta azt az uniós szabályozást, amely a fehér akác korlátozására, esetleges kiirtására, illetve támogatásból történő kizárására törekszik. Az Európai Unió (EU) akácállományának a fele ugyanis Magyarországon található, s az erdőállomány egynegyedét teszi ki. Dél-Szlovákiában is jelentős az előfordulása.
Mérvadó magyar szakmai szervezetek támogatását bírja Glattfelder Béla (Fidesz) európai parlamenti képviselő, aki az akác védelmére kelt a brüsszeli testületben. „Gyakorló erdészek és méhészek is teljes mellszélességgel támogatják az akác védelmében végzett tevékenységemet”, nyilatkozta az MTI-nek.
„Továbbra is tiltakozom az idegenhonos özönfajokról szóló bizottsági tervezet és a hozzá kapcsolódó EP jelentéstervezet ellen, mert elfogadásuk esetén az EU szabadon dönthetne akár az akác uniós pénzen történő kiirtásáról”, tette hozzá. A szakmai szervezetek emlékeztetnek: tudományos szempontból is kiemelendő, hogy az Európai Unió egy olyan fafaj visszaszorítására és kiirtására törekszik, mely számos gazdasági, környezeti és klimatikus előnyt kínál. Kiválóan alkalmas például a futóhomok megkötésére, s így a talajerózió megállítására. Épp ezért telepítették ide tudatosan még a XVIII. században.
Az akác méztermése pedig nemzetgazdasági jelentőséggel bír, a magyar méz döntő része ugyanis akácból készül. Továbbá a kérge számos gyógyszer és gyógyhatású készítmény alapanyagaként szolgál, köhögéscsillapító és gyomorsavszabályzó hatása széles körben ismert. Az utóbbi időben virágának gasztronómiai jelentősége is megnőtt, gondoljunk csak az akácteára vagy -borra.
Miklós László felvidéki környezetvédelmi szakember szerint az akác Dél-Szlovákiában is jelentős fafajtának számít. „Nálunk is megvan a talajvédelmi jelentősége, hiszen olyan helyeken is megnő, ahol más nem, több térségben kizárólagos fajtává vált”, nyilatkozta a Felvidék.ma-nak a professzor. Külön kiemelendő, hogy az akác kemény fája lehetővé teszi ipari felhasználását. Az akác tüzelőértéke kiváló, tűzifának, valamint megújuló energetikai célokra is jól használható.
Kiválóak és keresettek az akácból készült oszlopok, szőlőkarók, kerítéselemek. Miklós szerint nem mellékes az érzelmi kötődés sem, hiszen olyan régóta jelen van tájainkon, hogy szinte őshonos fajtának számít. „Én is inkább pozitívan viszonyulok az akáchoz, és azt tapasztalom, hogy a botanikusok korábban tapasztalt ellenérzései is enyhültek már”. Korábban ugyanis nagyon erősen táplálták azt a nézetet, hogy az akác jelenléte, terjedése csökkenti a biológiai sokféleséget, rontja a talaj és a vízbázisok állapotát, ami hosszú távon gazdasági károkkal, kockázatokkal jár.
„Az utóbbi napok fejleményei alapján valós veszélye volt annak, hogy egy uniós rendelet elfogadásával kikerül Magyarország kezéből az akác kezeléséről való döntés lehetősége, illetve veszélybe kerül a több tízezer ember megélhetését biztosító akác termesztése”, közölte Várhelyi Olivér, az egyik magyar uniós nagykövet. Magyarország viszont, miután nem kapott garanciát arra, hogy az akác nem kerül fel a nem őshonos, inváziós fajok tiltólistájára, megvétózta a kezdeményezést. Ezzel azonban még nem ér véget a történet…
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”44070″}
