Az előző esztendőhöz hasonlóan idén is szakmai fórumokon tájékoztatta tagjait az időszerű kérdésekről a Szlovákiai Fiatal Gazdák Szövetsége (ASYF), amely kétnapos találkozót szervezett Búcson, valamint a kelet-szlovákiai Zámutovban.
Búcson, a Vintop Karkó panzióban a megjelent ötven résztvevő a Közös Agrárpolitika 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó új feltételekről és az 1. pillérben számukra hozzáférhető támogatási lehetőségekről kaptak tájékoztatást. A 2. pillér vidékfejlesztési terve keretében szintén új lehetőségek nyílnak majd a fiatal gazdák számára, ezekről szó volt a rendezvényen.
„2014 a mezőgazdaságban az átmenet, de ezáltal a változás éve is. Legyen szó közös agrárpolitikáról vagy aktuálpolitikáról – közölte Pém Bálint, a Szlovákiai Fiatal Gazdák Szövetségének elnöke a kétnapos konferencia megnyitóján. „A 2014–2020-as időszakra vonatkozó közös agrárpolitikai dokumentum taglalja a fiatal agrártermelők támogatásának fontosságát, az azzal kapcsolatos anyagi viszonylatokat is. Akár 70 ezer eurónyi támogatáshoz is hozzájuthat az, aki sikeresen megvédi benyújtott agárvállalkozási tervezetét. A kezdő ifjú mezőgazdasági termelő 35 ezer eurót kaphat az Agrárkifizető Ügynökségtől (PPA), ami megfelelő garanciaalapul szolgálna a kereskedelmi bankok által nyújtott további 35 ezres támogatáshoz. Mindenképpen ésszerű lenne az olyan területeken való befektetés és indulás, amelyek nem befutottak a nagytermelők körében. Gondolok itt például a hüvelyesek termesztésére, máktermesztésre, vagy éppen az élelmiszer-ipari hasznosítású kukorica termesztésére. Mert ilyesmivel a nagyvállalatok nem nagyon foglalkoznak, ezekre a területekre csak kevesen összpontosítanak nagyobb mértékben. Természetesen figyelembe kell venni, hogy az adott régióban mire van a legnagyobb igény. Hangsúlyozni szeretném, hogy leginkább a jó minőségű késztermékké való feldolgozás esetében lehet versenyképes kisebb volumenben egy-egy termelő. Ami pedig az állattenyésztést illeti, javasolnám a juhtenyésztést, de a kecske- vagy a lúdtenyésztést is. Ezek szintén kevésbe felkarolt részei a honi állattenyésztésnek. A jelzett akár 70 ezer eurós támogatást a kezdő termelő befektetheti föld-, gép- és technológiavásárlásba. Ebben sincs különösebb megkötés, megszorítás a fiatal agrártermelők számára.
A gazdálkodni, mezőgazdasági termelést folytatni szándékozók gyakran a vagyonjogilag rendezetlen földterületek miatt is visszariadnak a ténykedéstől. Szerinte a lehető legrövidebb időn belül rendezni kellene a jogalanyiságot, a tulajdonviszonyokat az agrárágazatban. A Szlovák Földalapnak szintén hatékonyabban kellene támogatnia az ifjú mezőgazdasági termelők szándékát és elképzeléseit. Ha nem lesz meg a kellő támogatás, az ifjabb generáció a jelenleginél még inkább visszariad a termőföldeken való munkától, s az agrártermelés még inkább veszít a vonzerejéből. A hazai mezőgazdaságban dolgozóknak alig ötöde fiatalabb 34 évnél. A most hatvan év körüliek, vagy már a nyugdíjkort magukénak mondhatók nem tudják kinek átadni a stafétabotot, mert a nyomdokaikba lépni szánók nagyon kevesen vannak. Ha azt vesszük alapul, hogy farmernak az a személy tekinthető, aki saját gazdaságában vagy agrárvállalatában műveli a földterületet, gondozza, neveli az állatokat, akkor feltételezéseim alapján Szlovákiában vagy ezer fiatal agrárvállalkozóról beszélhetünk” – fejtette ki Pém Bálint.
František Círia, a szlovákiai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője elmondta: a 2014-2020-as vidékfejlesztési terv alapján az ágazat 114,26 millió euró támogatásra számíthat, ebből a csomagból az állattenyésztés 70-80 %-ban részesül.
Eva Ruppová a fórumon a szlovákiai vidékfejlesztési program – főként a LEADER-tengely – tapasztalatait mutatta be. A szlovák Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársa elmondta, az ország az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásainak csaknem felét agrár-környezetgazdálkodási intézkedésekre fordította, míg a LEADER-tengely részesedése alig három százalékos volt. A forráslekötés is ennél volt a legkevésbé kedvező: míg az első három tengelyen minimum 70-80 százalékot értek el, itt mindössze 35-öt. Szlovákiában eddig nem támogatták a fiatal gazdákat, ami szerinte sajnálatos, de 2014 után a gazdák indulásához is nyújtanak támogatást. A szlovák kormány már elküldte az EU-val megkötendő partnerségi szerződés első változatát Brüsszelbe, megszületett a dokumentum második verziója, ezt követően pedig nekiállhatnak az operatív programok kidolgozásának – számolt be Ruppová.
Az, hogy a kiegyensúlyozott birtokrendszer (földrendezés, földvásárlás) mennyire fontos, egy közelmúltban végzett szlovákiai kutatás is megerősítette. Ennek eredményéről Pavol Matejka szakértő számolt be. „Az országban a földek több mint háromnegyede ötszáz hektárnál nagyobb gazdaságokhoz tartozik, de ők az összes tulajdonosnak mindössze 6,2 százalékát jelentik, miközben az egy-öt hektárral rendelkezők csak a termőföldek területének kevesebb, mint egy százalékát birtokolják. A kialakult rendszerben a nagybirtokosok többsége nem műveli a földjét, túlnyomó többségük csak bérbe adja azt, miközben az országban a második legnagyobb az egy-egy kedvezményezettnek kifizetett közvetlen támogatás aránya, és egyre több az olyan földtulajdonos, aki több támogatást kap, mint amekkora a bevétele a termelt javakból” – mondta a szakember.
Emlékeztetett: Szlovákiában a külföldi magánszemélyekkel szemben foganatosított, egy alkalommal már meghosszabbított, földvásárlási moratórium, több közép-kelet-európai uniós tagországhoz hasonlóan 2014 februárjában járt le. Hozzátette: bár a közelgő időponttal összefüggésben Lubomír Jahnátek, a szlovák agrártárca vezetője már korábban kilátásba helyezte: „minden eszközt” hajlandó felhasználni ahhoz, hogy hazai kézben tartsa a termőföldet, konkrét lépés ezzel kapcsolatban eddig nem született. Helyi megfigyelők szerint a külföldiek földvásárlását korlátozó törvénymódosítás a felvidéki gazdák részéről várhatóan pozitív fogadtatásra találna, ugyanakkor az csupán akkor érné el célját, ha széleskörű változtatásokat eszközölne, és nem csupán a magánszemélyekre vonatkozna. Ez utóbbit az indokolja, hogy a szlovák szabályozás jogi személyek esetében nem számol megkötésekkel, így a korlátozások könnyen kijátszhatóak, ha egy külföldi magánszemély vállalkozást hoz létre Szlovákiában és annak segítségével vásárol földet.
Elmondta: a földművelésügyi tárca májustól hatályba lépő törvénye szerint elővásárlási jogot biztosítana azoknak a termőföld megvásárlása iránt érdeklődő személyeknek, akik már legalább három éve azon a településen tevékenykednek agrárvállalkozóként, amelynek kataszterében az eladásra szánt földterület található. A szlovák szaktárca közlése szerint a jogszabály egyik célja, hogy azok juthassanak mezőgazdasági földterülethez, akik valóban annak megművelésével foglalkoznak, másrészt a törvénynek a minisztérium állítása szerint a spekulatív földvásárlásokat is ki kellene szűrnie, azáltal, hogy az eladó a földterületét nem értékesíthetné azonnal a neki kínált legjobb árért.
Štefan Havran, a Szlovák Kezes- és Fejlesztési Bank komáromi igazgatója arról tartott előadás, hogyjúlius elsejétől a szlovákiai gazdák földvásárlás esetén milyen feltételek mellett juthatnak kedvező hitelhez. „A földtörvény életbe lépő módosításának köszönhetően a gazdáknak kedvező hiteleket nyújtanak a földvásárlásra. Ezeket a Szlovák Kezes- és Fejlesztési Bank (SZRB) folyósítja majd. A futamidő legfeljebb 15 év lesz, a kamatok pedig az államkötvények kamatait követik, vagyis a gazdák nagyjából 3,5–4%-os éves kamattal számolhatnak. Az igénylőktől 15%-nyi saját forrást követelnek meg, szemben a kereskedelmi bankok által elvárt 30%-kal. Egy gazda legfeljebb 330 ezer eurót igényelhet. Akik a jövőben nem tudják fizetni a törlesztő részleteket, azok számára biztosítják, hogy a Szlovák Földalap megvegye a földjüket. A földtörvény módosításának köszönhetően a Szlovák Földalap a jövőben mezőgazdasági földeket vásárolhat, amihez a Szlovák Kezes- és Fejlesztési Bank 100 százalékos állami garanciát vállal” – mondta el.
Marián Varga, a Szlovákiai Gyümölcstermesztők Szövetségének az elnöke, előadásában kifejtette, igaz ugyan, hogy Szlovákiában több mint 8 ezer hektárnyi gyümölcsöst tartanak nyilván, ennek a területnek azonban csak a felét hasznosítják szakértelemmel és kellő törődéssel, a többi, tehát egészen 4 ezer hektárnyi terület nincs kihasználva a gyümölcsféleségek termesztésére. S ez bizony óriási luxus és nagy hiba – vallja a gyümölcstermesztők érdekvédelmi szervezetének az elnöke. „A szlovákiai gyümölcsféleségek íze kielégíti a legigényesebb fogyasztókat is. Szlovákiában jó ízű gyümölcs terem. Nagy hiba, hogy az ágazat igencsak alábecsült Szlovákiában” – hangsúlyozta.
A délutáni programban a növénytermesztésben rejlő lehetőségeket, konkrétan a zöldség, gyümölcs és szőlő farmokon való feldolgozásának gyakorlati kérdéseit fiatal gazdák keretében vitatták meg.
Másnap egy szőlészet és borüzem, majd gyümölcsös, illetve gyümölcslé feldolgozó üzem és egy geotermális energiával fűtött üvegház látogatása szerepelt a rendezvény programjában.
A résztvevők munkacsoportokban kifejthették véleményüket az előző nap elhangzott előadások alapján a Közös Agrárpolitika 2014–2020-as reformjáról, közös álláspontokat alakíthattak ki, nem utolsósorban pedig megoszthatták egymással tapasztalataikat, ötleteiket.
A résztvevők a találkozón az európai agrárium demográfiai problémáit is érintették. Míg a gazdák harmada 65 év feletti, mindössze hat százalékuk 35 év alatti, Magyarország és Szlovákia pedig – hét százalékkal – csak kevéssel van az átlag felett. Ez nem elég, hogy biztosítsák az országok mezőgazdaságának jövőjét – hangzott el.
Miriák Ferenc/, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”44103,42691,41734,39380″}