A kitelepítettek tiszteletére rendezett megemlékezésen ünnepi beszédet Németh Zsolt, külügyi államtitkár mondott. A Rákóczi Szövetség elismerésben részesített 49 felvidéki települést.
A gálaműsort Budapesten, a Magyarság Házában április 12-én, szombaton délután rendezték. A megjelenteket Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke és Langerné Victor Katalin, a Magyarság Háza igazgatója köszöntötte.
Halzl József beszédében kiemelte: a kitelepítés szörnyűségét el kell mondani a fiataloknak, meg kell tenni mindent, hogy a történtek ne ismétlődhessenek meg, és azok a magyarok, akik a Felvidéken maradtak, félelem nélkül élhessenek.
Langerné Victor Katalin arról beszélt, hogy meg kell szólítani fiatalokat, mert nélkülük nem lehet továbbörökíteni a nemzet emlékeit.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján úgy fogalmazott: az újonnan megválasztott szlovák államfő nyilatkozata, amelyben kegyelmet ígért Žák Malina Hedvignek (erről ITT>>> írtunk), nagy előrelépést jelent a magyar-szlovák viszonyban.
Az államtitkár kiemelte: Andrej Kiska szavaival Szlovákia „fényéveket lépett előre abba az irányba, hogy politikai berendezkedése ne csak a szlovák többség, hanem a szlovákiai magyarság számára is tényleges demokrácia legyen”. Németh szerint ezzel a nyilatkozattal a magyar-szlovák viszonyban is nagy lépés történt a történelmi megbékélés irányába – mondta. Kifejtette, Andrej Kiska nyilatkozata azt mutatja, hogy van esélye a józanságnak a magyar-szlovák kapcsolatokban – mutatott rá. Véleménye szerint ez nemcsak Žák Malina Hedvignek fontos üzenet, hanem mások mellett a magyar nyelven oktató szlovákiai tanároknak, a magyar szülőknek, a vegyes lakosságú települések hivatalaiba belépő magyaroknak és a szlovákoknak is, hogy „Szlovákia nem lesz rosszabb ország attól, ha magyarul is szabad ott beszélni”.
Az államtitkár hangsúlyozta: a magyarok rokon népként tekintenek a szlovákokra, mélységesen tisztelik őket. „Közös a múltunk, és közösnek kell lennie a jövőnek is a Kárpát-medencében” – tette hozzá.
Németh Zsolt úgy fogalmazott, Malina Hedvig sorsában benne van az egész szlovákiai magyarság sorsa, ő „korunk kitelepítettje”, akit nemzeti hovatartozása miatt űztek el a szülőföldjéről, és már Magyarország az igazi hazája. Az államtitkár szerint az emléknapon nem a múltról, hanem a jövőről van szó. „Nem az a kérdés, hogy mi volt, hiszen azt már nem lehet meg nem történtté tenni, hanem az, hogy mi van, és főként mi lesz” – fogalmazott.
Úgy látja, közeledik az idő, amikor megkezdődhet az a folyamat, amelyben a magyar és a szlovák közgondolkodás közelebb kerülhet egymáshoz például a szabadság fogalmának tisztázásában, a magyarok és a szlovákok szabadsága nem zárja ki egymást.
Németh Zsolt kitért arra is, hogy április 6-án „példátlanul erős másodszori választói felhatalmazást nyert a nemzet ügyei és a határon túli magyarok ügyei iránt elkötelezett kormányzás”. Megerősítést nyert az a politika, amely „sosem mondott le a Beneš-dekrétumok által a magyar és a szlovák nép kapcsolatain ütött seb begyógyításáról, az igazság kimondásáról és az új korszak elkezdéséről a két nép történetében” – fogalmazott.
Az esemény további részében oklevelet adtak át 49 felvidéki település önkormányzati képviselőjének. A felvidéki települések 
kitüntetéseinek átadásán közreműködött Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke, az első szlovákiai magyar volt államfőjelölt.
A Rákóczi Szövetségtől ezúttal azon települések kaptak kitüntetést, ahol 2014. március 15-én a szlovákiai köztársasági elnökválasztáson az egyetlen magyar jelöltre, Bárdos Gyulára leadott szavazatok aránya meghaladta az adott település magyar nemzetiségű lakóinak arányát (Lásd táblázat alább).
Elismerő oklevélben részesült Abara, Abafalva, Alsólánc, Alsószemeréd, Balogfalva, Barka, Beretke, Béna, Buzita, Budaháza, Csákányháza, Csalár, Csomatelke, Deregnyő, Dúlháza, Eperjes, Felsővály, Felsőzellő, Garampáld, Garamsalló, Gesztete, Gice, Hontfüzesgyarmat, Ipolyharaszti, Ipolynyitra, Ipolyhídvég, Ipolyszakállos, Jászó, Jelsőc, Kerekgede, Kalonda, Lőkösháza, Migléc, Madar, Nagycsalomja, Nagyida, Újbást, Páskaháza, Reste, Rimasimonyi, Sajókeszi, Somodi, Százd, Szkáros, Szalatnya, Szeleste, Szimő, Véke, Zsór település.Nem minden település vette át az elismerést. Azok, akik nem jelentek meg, s nem vették fel a szövetséggel a kapcsolatot, nyilván nem tartanak igény a díjra, mely magába foglal egy 200 eurós támogatást és jutalomutat. A díjazott településekről 5-5 diák a szövetség költségén vehet részt valamelyik nyári táborában. Az anyagi támogatást tan- és sportszerekre fordíthatják a helyi iskolában.
Az április 12-i budapesti megemlékezés további részében szólt az egybegyűltekhez Csóti György, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának tagja, Kiss Gy. Csaba, művelődéstörténész, Ft. Erdélyi Géza felvidéki nyugalmazott református püspök,
A gálaműsoron közreműködött a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium énekkara és a Szőttes Néptáncegyüttes. Közben dokumentumfilm részleteket is megtekintettek. A műsort Erdélyi Claudia vezette.
A Rákóczi Szövetség az emléknap alkalmából Kárpát-medencei középiskolások és egyetemisták részére irodalmi- és történelmi pályázatot is hirdetett. Hatvan pályázat érkezett, valamennyi pályázó meghívást kapott a rendezvényre. A zsűri elnöke Izsák Lajos történészprofesszor volt. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetését délután tartották, ezt követte a Gálaműsor.
A Beneš-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból elüldözött, Magyarországra telepített több mint százezer magyar ember előtt tisztelgett a Rákóczi Szövetség április 12-én, a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján Budapesten.
Felvidék.ma
Fotó: Beliczay László, MTI
További fényképek a Képgalériánk ITT>>> tekinthetők meg.
{iarelatednews articleid=”45148,45136,45129,45140″}
