Nem újkeletű a megállapítás: az euró milliárdokat hordozó uniós alapok szinte a kezdetektől a korrupció hazai melegágyának számítanak. Sovány vigasz, hogy ebben Szlovákia nincs egyedül.
Megfigyelők szerint magánzsebekben brüsszeli százmilliók landolnak. Az efféle rablásokról a kormánynak is tudomása van. A hatékonyabb fellépés azonban késik. Felesleges feltenni a kérdést, hogy miért…
Az állam olyan dolgokat vesz, amire nincs szüksége, nehezen ellenőrizhető tanácsadói, jogi szolgáltatásokért fizet, állítja a szlovákiai Transparency International korrupcióellenes szervezet. Gabriel Šípoš igazgató úgy véli, az árak sokszor túlzóak, művileg gerjesztettek, s végül az állam fizet rá, amely még gyakran jó fejőstehénként működik.
Korrupcióra utalhatnak az olyan szerződés-kiegészítések, amelyek könnyítenek a megszabott feltételeken, csökkentik az árakat. A legnagyobb gondot azonban a közbeszerzési eljárásokon belül az jelenti, hogy a pályázatokat, versenytárgyalásokat testre szabva írják ki, az összes tender harmadára csak egy jelentkező akad. Farkas Iván, is találkozott már a jelenséggel. „Elég csak megkérdezni a polgármestereket, milyen províziókat kérnek tőlük a pályázataik sikere érdekében.” Az MKP gazdaságpolitikai és régiófejlesztési alelnöke szerint is a közbeszerzésben virágzik a korrupció, s ezt már Brüsszelben is regisztrálták. Az Európai Bizottság emiatt már többször szankciókkal is fenyegette meg a kormányt. „Üzletelés folyik az információkkal is, nem mindegy, ki, mikor értesül egy-egy készülő versenypályázat kiírásáról” – teszi hozzá a szakpolitikus. Nem kevésbé aggasztó jelenségnek tartja azonban, hogy Szlovákia eleve rosszul teljesít már az uniós pénzek lehívásában, beleértve a felhasználás hatékonyságát is. „A tavaly végződött költségvetési időszakban a 11,4 milliárd eurónyi fejlesztési keret csupán 56%-át sikerült felhasználni, sokszor haszontalan pályázatokra”. Farkas megjegyzi, pártja számokkal is alátámasztotta Dél-Szlovákia hátrányos megkülönböztetését az uniós fejlesztési támogatások megoszlása terén is.
Szakértők szerint az elmúlt 7 év alatt a Szlovákia által lehívott 6 milliárd euró egynegyede különböző bürokratikus okok miatt elveszett. Ľubomír Vážny beruházásokét felelős kormányalelnök is tud erről a problémáról, de hangsúlyozottan saját, semmivel sem igazolt becslése szerint a szétlopott összeg az uniós pénzek mintegy két százalékát teheti ki, alig haladja meg a 120 millió eurót.
Konkrét számokkal ez idáig senki sem szolgált, mint a hogy az uniós pénzekkel való visszaélések ügyében sem vontak még senkit komolyan felelősségre, azaz: korrupciós ügyben még nem született példaértékű büntetés.
BA, Felvidék.ma
