Május 14-én Érdek(érvényesítés) az EU-ban címmel tartott vitaestet a nemrégiben nyílt komáromi egyetemi klub, melynek első vendégei Csáky Pál, az MKP és Simon Zsolt, a Most-Híd európai parlamenti listavezetője voltak. A vitaest moderátora Bugár Gergely volt.
A rövid bemutatkozás után a műsorvezető elsősorban arra volt kíváncsi, mit szeretnének a képviselőjelöltek az Európai Parlamentbe kerüléssel jelezni a nyilvánosság felé, illetőleg mit szeretnének az EP-ben elérni. Ezt követően azokat a kérdésköröket járták végig, egyáltalán érvényesíthetők-e a szlovákiai magyarok érdekei és a szlovákiai magyar kisebbségvédelem az Európai Parlamentben, illetőleg van-e esély arra, hogy egy vagy két képviselő változtatni tud a meglévő helyzeten. A beszélgetés során szóba került az európai együttműködés kérdése és az autonómia is. A vitapartnerek több kérdésben nem, vagy csak részben értettek egyet, néhol heves, elsősorban Simon Zsolt részéről olykor személyeskedésbe menő vita is kialakult kettejük közt.
A beszélgetés során Csáky többek közt hangsúlyozta, a Dzurinda kormányok után a két Fico-kormány okozta bukórepülés oda sodort bennünket, hogy jelenleg csupán 51%-os uniós merítésre képes az ország. „Én nem azt kívánom itthon elmagyarázni a választópolgároknak, hogy Brüsszel szerint miért nem lehet megtenni ezt vagy azt, hanem Brüsszelben akarom elmondani, mit gondolnak az európai lehetőségekről idehaza az emberek” – fogalmazott hozzáfűzve, az eddiginél mindenképpen határozottabb hangra van szükség.
Simon elmondta, az Európai Parlamentbe való bekerülése esetén sürgetni fogja egy jelentés elkészítését arról, mennyit segítettek az uniós alapok a regionális különbségek csökkentésében, hogy a 2020 után érkező kevesebb támogatás olyan regionális elosztásban jöjjön, ami ténylegesen segíteni tud. Simon fontosnak tartja a területi újrafelosztást is, és pártja egy intézményrendszer létrehozását kezdeményezi, amely bizonyos standardot biztosítana a jogvédelem és a jogbiztonság terén.
Az érdekérvényesítés kapcsán Simon elmondta, fontos, hogy az Unió egységesen tudjon fellépni a harmadik országokkal szemben, legyen közös hadügyi politika és az őshonos kisebbségeket hatványozottabban tudják képviselni. Csáky szerint az érdekérvényesítés minden eszközét ki kell használni. Az európai fórumokon sokkal keményebben és határozottabban kell napirendre tűzni azt a minimum öt témát, amelyek jelen pillanatban nyitottak: a Hedvig-ügyet, az állampolgárság kérdését, a kisiskolák jövőjét, a nyelvhasználati jogokat, illetőleg a hiányzó törvényeket Szlovákiában, ahol az alkotmánnyal ellenkező módon még mindig nincs kisebbségi törvény. Az induló 29 pártból egyedül a Magyar Közösség Pártjának van értékelhető, részletes kisebbségi programja – hangsúlyozta Csáky.
Nem egyezett tehát a vitapartnerek véleménye az érdekérvényesítés kérdésében sem, Csáky szerint ugyanis az MKP nem a szlovák állami politikát akarja képviselni az Európai Parlamentben, hanem a választópolgárokat, elsősorban a felvidéki magyar közösséget, a dél-szlovákiai és a kelet-szlovákiai szülőföldünket. Az MKP nem a szlovák elvárások alapján fogalmazza meg a véleményét és a nézetét bizonyos dolgokra, hanem a közösségi igények alapján.
De nem volt egyetértés Csáky és Simon közt az európai uniós alapok felhasználását illetően sem. Simon szerint a Most-Híd sikere, hogy két év alatt sokkal több projekt „le lett futtatva” Dél-Szlovákiában, mint az elmúlt 10-15 év alatt. Csáky szerint viszont éppen hogy a dél-szlovákiai régiók kiéheztetése folyik, a gazdasági minisztérium honlapján is látható, hogy Dél-Szlovákiába komolyabb támogatás nem jött az elmúlt 6-7 évben, csökkent az egy főre eső GDP, emelkedett a munkanélküliség, az emberek komfortérzete pedig romlott. Az Európai Unió alaptézise az, hogy támogatni kell a leszakadó, illetve leszakadó félben lévő régiókat, ez nem történik meg Szlovákiában – fűzte hozzá Csáky. Mint mondta, rendszerszerű megoldás kell, mert egyébként ezek a régiók le fognak csúszni. Kicsi a merítés, mert óriási a korrupció és a bürokrácia Szlovákiában, mintegy 50 százalékot nem merítünk ki. Egyre többen kényszerülnek arra, hogy munkalehetőség után elvándoroljanak a szülőföldjükről. Nem véletlen tehát, hogy az MKP programjában két prioritás található, az egyik a klasszikus kisebbségvédelem, a politikai garanciák témája: védeni az anyanyelvünket, identitásunkat, kultúránkat, iskoláinkat, s e kérdésekben előrelépni. A másik pedig megerősíteni Dél- és Kelet-Szlovákia magyarlakta régióinak a gazdasági potenciálját.
Az egyik hallgatói kérdés az autonómia témáját is felvetette, ebben sem egyezett a vitapartnerek véleménye. Simon szerint a területi autonómia utópia, ebben az országban kivitelezhetetlen, helyette inkább az új megyei felosztásban gondolkodna. Csáky szerint viszont autonómia ügyben az autonómiaformák kombinációjában lehetne gondolkodni, azaz másféle megoldás kell értelemszerűen a tömbmagyarság számára és másféle a szórvány számára.
Talán az egyetlen kérdés, amelyben a két politikus maradéktalanul megegyezett, hogy nagyon fontos a választáson való részvétel, ezért a vitaest résztvevőit is arra buzdították, minél nagyobb számban menjenek el május 24-én választani, s vigyenek magukkal minél több választópolgárt.
Bár a vitapartnerek több mindenben nem értettek egyet, a vitaest arra mindenképpen rámutatott, szükség van a vélemények ilyen fajta ütköztetésére az előbbre lépéshez. Azt is remélem, hogy a legközelebbi politikusi vita több fiatal diákot is a pinceklubba vonz majd, hiszen elsősorban az ő jövőjük a tét, és passzivitással, otthon maradással nem igazán lehet a dolgok menetén változtatni.
Dunajszky Éva, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”45702,45422,45643″}
