(Folyamatosan frissül!) MartFeszt második napján, a hétvégéhez közeledve egyre több a program és az előadás. Sok Martlakónak még a csütörtök esti Rómeó Vérzik fergeteges koncertje cseng a fülében, de a hajnalig tartó Zsabka-Emmer duó is igazán kitett magáért.
Péntek délelőtt viszont komoly témákkal foglalkozó előadással kezdődött. Az Európa Tanács által 2014. április 8-án elfogadott Kalmár-jelentés nemzetpolitikai jelentősége a Kárpát-medencében címmel tartott előadást Kalmár Ferenc. A Kalmár-jelentés elfogadása igazi magyar külpolitikai siker, amely bővíti a magyar diplomácia mozgásterét a kisebbségvédelem területén. A dokumentum hangsúlyozza a kollektív kisebbségi jogok jelentőségét és számos más, a magyar diplomácia számára is fontos elvárást tartalmaz.
Az Európa Tanácsban elindítottak egy kezdeményezést Kalmár Ferenccel az élen, aki egy nemzetközi jogász
csapatot gyűjtött maga köré, s 2012 októberében elkezdték a munkát. Kalmár Ferenc másfél év után 2013 márciusában mutatta be Varsóban az első változatot, amiről egy lett képviselőnek az volt a véleménye, hogy túlságosan magyar. Semjén Zsolt és Tőkés László – mint azt később bevalották – sem igazán bíztak abban, hogy a jelentés átmegy az Európa Tanácsnál Strasburgban.
Jelentés konstatálja a nemzeti kisebbségi létét és jogait Európában. A történelem során mindig is voltak kisebbségek és rasszizmus, de – szögezi le a dokumentum – az intolerancia ma is jelen van Európában. A jelentés az egység a sokszínűség jelszó alatt az országokon belüli és országok között i egységre szólít fel. Kijelenti, hogy a azegymás elfogadásából származó előnyök nem korlátozódnak a kisebbségekre, hanem mindenki számára gazdasági fejlődést és fellendülést hoz. A jelentés azt is tartalmazza, hogy egy nemzeti kisebbségnek joga van saját kultúrájához, nyelvéhez, a kollektív autonómiához és kollektív védelemben részesüljenek.
Az előadó kitért Dél-Tirol mintájára, amiből – véleménye szerint – egész Európa tanulhatna. „Ha Európa eléri azt az állapotot, hogy egymásért legyenek az emberek, akkor nem lesz legyőzött állapot” – jelentette ki Kalmár Ferenc.
Az egykori magyar országgyűlési képviselő előadásában a fiatalokat jó tanácsokkal is ellátta: „Aki politikával akar foglalkozni, az szeresse az embereket, mert e nélkül nem megy.”
Az első előadással egyidőben a magyar vízilabda válogatott tagja, Steinmetz Ádám olimpiai bajnok látogatott 
Martosra. A sportoló beszámolt vízilabdázó karrierjéről, a három olimpiáról, ahol dobogón állhatott a csapat. Elmondta, hogy egy válogatott játékos sokkal nagyobb terhelésnek van kitéve, mint egy klubjátékos. Steinmetztől megtudtuk: a tévéközvetítésekből, sőt még a helyszínen se lát mindent a közönség, s a víz alatti harcokat csak maguk a játékosok élik át, ugyanakkor hozzátette azt is, hogy a vízilabda kemény sport, de nem veszélyes.
A közönség kérdésére válaszolva szóba került a futball és a vízilabda összehasonlítása is. Az olimpiai bajnok úgy látja, hogy a fociban sokkal nagyobb a konkurencia, hiszen ahhoz nem kell más, mint egy labda és egy sík terület. Míg a vízilabda már bonyolultabb. Véleménye szerint ez nagy hátránya a vízilabdának, mert kevés ország vesz részt benne és még kevesebben vannak, akik magas szinten űzik.
Délelőtt a Körkép sátorban Méder Áron világutazó vetítéssel egybekötött beszélgetésen mesélt a nagy
kalandjáról. A tengerek vándora három évig teljesen egyedül Karina névre keresztel alig 6 méteres balatoni vitorlásával megkerülte a Földet. 2006-2009 között negyven ország, harmincezer tengeri mérföld, azaz ötvenötezer kilométer van a háta mögött.
Három évet nehéz elmesélni egy órában, de igyekezett ezt megtenni. Szlovéniából indult és oda is tért vissza. Átszelte az Atlanti óceánt, Gibraltár-szorost, a Panama-csatornát, a Csendes-óceánt, a Szuezi-csatornát és nyolcvan helyen kötött ki. Elmondta: egyfajta rekordnak számított az, hogy a Panama-csatorna szigorú szabályai mellett átengedték a kis vitorlását.
A közönség képeken élhette át az utazó kalandjait, aki gyakorta horgászott: egy 8-9 kg hal esetében egy heti élelemre tett szert. Az élelmiszer tartósítására a szárítás bizonyult a legjobb megoldásnak. A képek ismétlődő elemei a szakáll és a hal volt.
A Csendes-óceánon találkozott egy másik magyar utazóval, Szabó Gézával. Rádión tudtak kapcsolatba lépni és később személyesen is találkoztak egymással. Szabó akkor is segítségére volt Méder Áronnak, amikor Karina motorproblémája miatt kétségessé vált a kaland folytatása.
Az idegenből érkezett utazót mindenütt érdeklődve fogadták. Útja során sokszor kapott kedvezményt. Fidzsi-szigeteken fél évet töltött, míg a hurrikánszezon lezajlott az óceánon. Ezalatt hajókon dolgozott. Útja során kalóztámadást is látott, szerencsére őt nem támadták meg, hiszen a kalózok a tehetős jachtokra „utaznak”, nem pedig az egyszerű kis vitorlásokra.
Méder 2009. szeptember 21-én érkezett haza, három év után újból találkozott a családjával, barátaival. Majd három hónapig a magyar parlament előtt bárki megtekinthette a Karinát.
2010-ben aztán váltott legénységgel újból útnak indult, egy másik, nagyobb hajóval. Több mint ötven legénység fordult meg Áronnal. Bevallása szerint jó volt találkoznia az előző út során szerzett ismerősökkel, barátokkal. Hallgatói kérdésre válaszolva elmondta, hogy amikor hazajött három év után, bizony hiányzott neki a tenger, és maga az út is megváltoztatta őt. Mint mondta, könyve megírása után ezért is menekült vissza a vizekre 2010-ben. Mára már úgy érzi, hogy meg tud állapodni.
Mindennapokban tanfolyamokat tart gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Ki a valódi beteg, a magyar foci vagy a magyar társadalom? Erről beszélgetett Bordás Sándor szociálpszichológus
és Ferenczi Attila labdarúgás-szakíró, edző péntek koradélután. Ferenczi Attila elmondta, hogy minden sportban technikát oktatnak, ezért különbség van egyes kultúrák játéka között. Elmondta, mi a különbség a brazil, az olasz, az angol, a német fociban. A magyarok racionálisak, használják az agyukat. „A történelemben a magyarok is először menekülésre fogták, majd lenyilazták az ellenséget. Nagyon használták az agyukat, és az aranycsapatnál is ez megvolt” – jegyezte meg a labdarúgás-szakíró.
Bordás Sándor szerint az aranycsapat, amely után valami elromlott a magyar fociban, teljesen más környezetben és más motivációs rendszerben élte fénykorát.
„Még Trianon se jelentett akkora traumát, mint az ’56 utáni kommunista diktatúra. Wolf és Sapir kommunikációkutatók szerint más nyelven beszélő emberek másként gondolkodnak” – mondta Bordás Sándor, aki úgy látja, hogy a magyar gondolkodás nagyon egyedi, mindenben az ésszerűséget és a racionális gondolkodást részesíti előnyben.
A szociálpszichológus szerint a magyaroknak a kreativitást kellene felszínre hozni, mert elbújtatták. Szerinte ezt az oktatásra lehet visszavezetni. Míg Magyarországon és Szlovákiában az iskolák a jegyekkel büntetnek, addig Amerikában jutalmaznak, ahol az önbizalom is nagyobb az emberekben és fiatalokban egyaránt. Mindez a sportban is meglátszik. Ezen kéne javítani – vélekedett.
Fiala Ilona Néhány Szelet című könyvét ismertette a Szabadegyetemen. „Sok-sok humor és önirónia, de szomorú 
hangulat is övezi.” „Megdöbbentően őszinte írás” – mondják azok, akik már megismerkedtek a könyvvel. Tartalma napló, egy félév krónikája, egy magányosan élő asszonyról – mondta a kötetről Balázs F. Attila a kiadó vezetője.
Berényi József is szólt könyvről, mint a szerző kollégája. „Nagyon nőies, nagyon felvidéki magyar, nagyon őszinte, és kitárulkozó” – fogalmazott Berényi, aki Fiala Ilona humorát Woody Allenéhez hasonlította. Hozzátette: „A könyv nyelvezete egyszerű, ami megfelel a mai világban. Egyes soraiban egy-egy életérzés nagyon pontos meghatározásait láthatjuk.”
Molnár Judit újságíró szerint nagyon erős a regényben a képiség, olyan, mintha mozivásznon látnánk az eseményeket.
A szerző kérdésre válaszolva elmondta, nem félt a kitárulkozástól, valaminta attól, hogy kiadja magát. „A mindennapokban is őszintén élek, és a családom is pozitívan fogadta a könyvet” – mondta, hozzátéve: egy regényben fikció és valóság szükségszerűen összekeveredik.
A hallgatóság azt is megtudhatta, hogy a Fiala Ilonának második regénye már a nyomdában van, ami teljesen más jellegű történetről szól majd.
Egy sárga-kék sikerkorszak hajnalán? Világi Oszkár a múlt évben is előadója volt a Martosi Szabadegyetemnek, 
akkor is sokat beszélt a DAC helyzetéről, hiszen nagy rajongója a focicsapatnak. Idén már a DAC többségi tulajdonosaként köszönthették. A tavaly felvázolt tervek, hogy a focicsapatot meg kell menteni, valóra váltak. Világi Oszkár beszámolt a DAC múltjáról. Világi úgy látja: a DAC-nak a mai napig az a szerepe, hogy az emberek kimennek a mérkőzésekre és elfelejtetik a problémáikat, közösségi érzést ad, a szurkoló azonosul a tömeggel és jól érzi magát. Véleménye szerint, a DAC igazi háttere és jövője a klub által kinevelt saját játékosai.
Kiemelte, hogy az 1980-as és 1990 DAC korszakra szeretnének építkezni, illetve az ifi csapatra is nagyon odafigyelnek. Olyan lépéseket tettek, hogy visszaigazoltak pár régebbi, ügyes játékost, mint például Szabó Ottót. Ezzel rákényszerítik a többi játékosokat is, hogy küzdjenek, bizonyítsanak és fejlődjenek.
Világi Oszkár célja, hogy azt, amit belefektet a csapatban, azt hatékonyan használják fel. Közben bemutatta a 
legújabb DAC mezeket a játékosok és külön a szurkolók számára. A szurkolók kapják a 12-es számot, mivel nincs ilyen számú játékos a felvidéki magyar csapatban.
Végezetül elmondta, hogy támadó focit akarnak játszani és nem „túlélő focit”. A DAC az első hatba szeretne bekerülni – jelentette ki.
A Kukkónia régiófejlesztési programról elmondta, az egy olyanprohekt, ami a Csallóközt erősíti meg. Rámutatott: a helyi termelőktől kezdve a DAC is ide tartozik, hiszen a Csallóköz részese, ezt akarják felerősíteni és a köztudatba beágyazni.
Közben már másodjára eredt el az eső, igazi nyári zápor, de mindez a Martlakókat egy cseppet sem zavarja. Az előadások teltház előtt zajlanak.
Merjünk nagyok lenni Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese és Bárdos Gyula Szlovákia első magyar 
elnökjelölte közös fóruma volt az utolsó előadás pénteken. Bárdos Gyula a szlovákiai elnökválasztásokon a szavazatok több mint 5 %-át szerezte meg. Ezzel bebizonyította, hogy van más út is az örökös megalkuváson és önfeladáson kívül. A Magyar Országgyűlés közvetlenül a 2010-es parlamenti választásokat követően törvénybe iktatta a kettős állampolgárságot, aminek köszönhetően mára közel 600 ezer külhoni magyar tehette le az állampolgársági esküt. Semjén Zsolt ígérete szerint ez a szám a ciklus végére egymillióra növekszik.
„A magyar nemzet akkor tartható meg, ha mindegyik nemzetrésze megtartható” – hangzott el a miniszterelnök-helyettestől, ehhez hozzátette, ennek három feltétele van: erős Magyarország, amely védelmet tud nyújtani minden magyarnak a világban, mert Magyarország minden magyarnak az országa.
Továbbá a nemzet közjogi egyesítése, ami az állampolgárság megadását jelenti. Mivel egy nemzet tagjai vagyunk, ezért az a helyes, ha egy az állampolgárság. A harmadik feltétel Semjén szerint a különböző támogatási formák. A cél, hogy ne legyen olyan iskolázott gyerek, aki ne venne részt a Határtalan programban. „Mindezt azért, hogy az egész Kárpát-medencét hajszálgyökerekkel be tudjuk szőni – hangzott Semjéntől. A Határtalanul program egyfajta katalizátor-program kell, legyen, hogy beinduljanak a személyes ismerkedések.
A miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy a magyar állampolgársági törvény minden tekintetben támadhatatlan. Semjén a szlovák állampolgársági törvényt őrültségnek tartja, hiszen több olyan szlovák polgár veszítette el a állampolgárágát, akiknek semmi közük a magyar ügyhöz. Szlovákia rá fog jönni, hogy törvényt meg kell változtatni. Hozzátette: a kettős állampolgárság ügye Szlovákiában súlyos probléma, de erről a felvidéki magyarság és Magyarország sem tehet.
A közösségi jogok az emberi jogok a közösség szintjén – fogalmazott Semjén. Ott, ahol autonómia van, lehet az kulturális vagy területi, jelentős gazdasági, kulturális fellendülés tapasztalható.
Bárdos Gyula örömmel vette, hogy Magyarországról megvan az igény, hogy a felvidéki magyarok is családtagnak számítanak. Úgy látja, első magyar köztársasági elnökjelölt egy folyamat kezdete. Mindezt már tíz éve ezelőtt meg kellett volna lépni. Ha ez megtörtént volna, akkor jelentős mértékben befolyásolta volna a felvidéki magyarok és a szlovákok között viszonyt is.
Bárdos Gyula elmondta, hogy az ötlet tavaly évvégén az MKP sikeres megyei választása után vált reálissá. „Mernünk kell nagyot tenni, és nagyoknak lenni!” – jelentette ki határozottan. Elmondta: a kampány során fontosnak tartotta megértetni a felvidéki magyarokkal, hogy ha nem is lesz belőle államfő, ne akarjanak másodrendű állampolgárok lenni. Pozitívként értékelte, hogy a külföldi sajtó is felkapta a fejét indulására, és tudatosították, hogy Szlovákiában is élnek magyarok.
„Ott, ahol viszont kevesen vagyunk, a gazdaság is gyengébb, sokkal jobban fogadták mindezt az emberek és megértették a jelentőségét” – mondta Bárdos Gyula, aki kitért az MKP EP választások nyújtott sikerére, mint mondta, az önkormányzati választások is ugyanolyan fontosak lesznek.
A beszélgetés során a pártszakadásról is kérdezték az köztársasági elnökjelöltet: „Azt, amit mi elszúrtunk, itt a politikusokra gondolok, saját magamra is, azt nehéz helyrehozni. Akik bizonyos pozíciókba kerültek, sokan elfelejtették, hogy a felvidéki magyarok bizalmával kerültek oda” – mondta Bárdos, akinek meggyőződése, hogy olyan embereket kell jelölni, akik hitelesek, ismerik őket. „A felvidéki közösségnek észre kell vennie, kik a hitelesek, kikre lehet bizalommal szavazni” – jelentette ki Bárdos Gyula.
A pontos programról ITT olvashatnak >>>
ak, Felvidék.ma
Felvételeink a képgalériában (fotók: ON) itt tekinthetők meg
{iarelatednews articleid=”47209,47208,47200,47191,47172,46586,45991,46099″}
