Jókai városában járva-kelve, különösen nyár idején, érdemes egy rövid sétát tenni a várost övező erődvonalhoz, amelynek hatos bástyájában 1993-ban nyílt meg a Duna Menti Múzeum római kőtára, a Lapidárium, amely a felújított bástyával együtt méltán kapta az Europa Nostra díjat. A rendkívüli hangulatot árasztó környezetben olyan ritkaságszámba menő római kőfaragványok – szarkofágok, oltár- és sírkövek, mérföldkő, domborműves táblák és szoborportrék – láthatók, amelyek a Római Birodalom határvonalát képező Duna mindkét partjáról, de elsősorban Brigetioból (Ószőny) és a környező településekről, így Környéről, Szomódról és Almásfüzitőről származnak. Értékes kőleletek kerültek elő a Duna bal partjáról is, elsősorban az Izsa melletti Leányvárról (Kelemantia), amelynek hajdani erődített katonai tábora a túlparti Brigetio előretolt hídfőjét képezte. A hatalmas bástya rondellájának egyik másik termében olyan római kori kőleletek másolatai kaptak helyet, amelyek a Felvidék Komáromtól távolabbra eső lelőhelyeiről, többek között Trencsénből, Zselízről, Pozsony-Oroszvárról és Érsekújvárból származnak. A kiállított, szépen elrendezett és hangulatosan megvilágított, több nyelvű magyarázatokkal ellátott kőemlékek láttán átfogó képet alkothatunk magunknak a Közép-Duna mente római kori kőfaragóművészetéről, az egykori Pannónia tartomány vegyes etnikumú lakosságának erősen romanizált ízlésvilágáról és kultúrájáról. Különösen a feliratos kövek beszédes bizonyítékai az erődített katonai táborok körül fokozatosan kialakult települések és városok lakosságának a hitvilágának, amely különös keveréke a római és a Közel-Keletről származó légionáriusok által behozott vallásoknak, elsősorban is a Mithras-kultusznak. Az elmondottakból is nyilvánvaló, hogy izgalmas időutazáson vehetnek részt mindazok, akik Komáromban járva vesznek maguknak annyi fáradságot és szakítanak maguknak időt, hogy megtekintsék mindazt a kulturális-történelmi kincset, amelyet a Felvidéken a maga nemében páratlan római kori kőtár kínál látogatóinak.
Tekintse meg Képgalériánkat ITT<<<.
Németh István, Felvidék.ma
Fotó: a szerző felvételei
