Kelenye a Nagykürtösi járás alig 300 lakosú kisközsége. A hét végén az immár hagyományos Szent Anna-napi búcsút tartották, nem teljesen hagyományosan. Hogy miként zajlott, és miért érdekes ennek a falunak a napja? Erről Csáky Ilonát, a község polgármester asszonyát kérdeztük.
Mit jelent a falunap Csáky Ilonának?
Nálunk a falunap a Szent Anna-napi búcsú. Amikor kitaláltuk, hogy szeretnénk falunapot rendezni, akkor az volt az első feltétel, hogy kössük valamihez a falunapot. Kerestünk egy dátumot, hogy mi lenne az, ami megfelelne nekünk. A templombúcsúnk Mindenszentekkor van, ez az időszak azonban nem megfelelő falunap rendezéséhez.
Gondolkodtunk, hogy mi lenne az, ami jellemző a falura, amihez köthetnénk a falunapot, és akkor döntöttünk Szent Anna mellett.
Miért éppen a Szent Anna-napot választották?
Azért, mert kicsi falu vagyunk, idősödő lakossággal, és mint tudjuk, Szent Anna az idősek, a nagyszülők védőszentje. Próbáltuk a lelkieket összekötni a világi dolgokkal. Ennek pecsétjeként 2005-ben Szent Anna-szobrot állítottunk Kelenye főterén.
Testvértelepülési kapcsolatokat is ápolnak?
1996-ban polgármester-elődöm, Lóska Tibor együttműködési megállapodást kötött a Nógrád megyében található Csitár községgel, majd 2011-ben fölújítottuk ezt a kapcsolatot. Tovább szerettük volna fejleszteni ezt az együttműködést, ezért 2012-ben fölvettük a kapcsolatot a Zoboralján lévő Csitár községgel, de találtunk Csehországban is egy Csitár nevű települést. Ám a csehországi Csitár község a kapcsolatfölvételi ajánlatot visszautasította. A mellette lévő település, Police polgármestere viszont nagyon készséges volt, és örült az ajánlatunknak. Police hozzánk hasonló, 300 lakosú kisközség, és a 2012 óta tartó kapcsolatot az idei ünnepen pecsételtük meg. Idén a szentmise után a szabadtéri színpadon írtuk alá ünnepélyesen a megállapodást, így most már négyes kapcsolatban tudunk majd együttműködni.
Ebben is más az idei búcsú. És még miben?
Az ünnepi aláírási aktuson kívül más volt még az idei ünnep abban is, hogy fölavattuk községünk szabadtéri színpadát.
Egy hónap alatt megépítettünk egy gyönyörű szabadtéri színpadot a kultúrház mellett, a kultúrház udvarán egy 12×8 méteres fedett színpadot, ami össze van kötve a kultúrházzal és a játszótérrel. Önerőből. Büszkén mondhatom, hogy ez a kicsi falu ennyi pénzt össze tudott spórolni.
Tizenkét éve vagyok polgármester, és csak most az utolsó négy évben fölújítottuk a templomunkat kívülről, a következő évben a temetőt, tavaly fölújítottuk kívülről- belülről az óvodánkat, a tetőt is megjavítottuk rajta, és az idén sikerült megépítenünk ezt a csodálatos szabadtéri színpadot. Fölújítottuk útjainkat, és mindezt önerőből.
Más polgármesterek ilyenkor azzal szoktak dicsekedni, hogy támogatás, sikeres pályázat… Kelenyének nem jutott támogatás?
Nem mondom, hogy nem jut. A temető felújítására, a temető kerítésére a halottasház körül és a temetőben a járdák fölújítására európai uniós pénzből, pályázatból tudtunk dolgozni, a Leader programon keresztül. De mindnyájan tudjuk, hogy ezek az uniós pénzek nagyon nehezen jönnek, és nagyon hosszadalmasak. Mi, amit tudunk, megspórolunk. Azt szoktam mondani, hogy sok kicsi sokra megy. A kicsit a kicsi mellé tesszük, és utána ilyen dolgokat tudunk belőle kihozni.
Visszatérve a falunapra. Kik a vendégei egy-egy falunapnak?
A falunap vendégei általában a szomszéd községek folklórcsoportjai, gyerekcsoportjai, tánccsoportjai, úgy hogy általában a népzene, a néptánc jegyében szervezzük falunapjainkat. Sajnos, nem volt eddig pénzünk, és mondjam azt, hogy még most sincs, sztárvendégekre. Nekünk a mi kicsinyeink, a mi gyerekeink a sztárjaink. A mi csoportunk, a menyecskekórusunk, akit itt tudunk felléptetni. De az idén, hogy ez a színpad valóban föl legyen programokkal is szentelve, fölléptek a programban a három már említett testvértelepülés csoportjain kívül természetesen a hazai csoportok, valamint az ipolynagyfalusiak, az ipolykesziek, este Balassagyarmatról egy operetténekes és egy sztárvendég.
A falunap számunkra a falué. Kultúrműsort készítünk a saját gyerekeinkkel, a saját föllépőinkkel magunknak, az itteni embereknek. Gulyást főztünk a mieinknek, amit ingyen osztottunk, és együtt örültünk, együtt ünnepeltünk. Ettől falunap a falunap, hogy egymásnak örülünk, egymást szeretjük.
merli, Felvidék.ma
