Augustus 15-én, pénteken ünnepli a katolikus egyház a legfontosabb Mária-ünnepet, Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária halálának és mennybevételének ünnepét.
Az ünnep alkalmából Felvidék-szerte mutatnak be ünnepi szentmisét. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus Krisztus röviddel halála után ezen a napon föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe édesanyja, Mária holttestét.
Nagyboldogasszony napján idén huszonötödik alkalommal rendeznek felvidéki magyar zarándoklatot az ausztriai őrvidéki tartományban található (Pozsonytól mindössze 50 kilométerre fekvő) Boldogasszonyban (Frauenkirchenben). Az ausztriai település ferences templomában Bíró László tábori püspök mutat be misét.
Az ünnep másnapján, augusztus 16-án szombaton veszi kezdetét a közel tízezer embert megmozgató 1Úton Nemzetközi Zarándoknap, amely a Mária Út teljes hosszán Mariazelltől Csíksomlyóig, csaknem 1400 kilométeren tart majd, azaz a Mária Út minden szakaszán zarándoklatok folynak majd, érintve a Kárpát-medence Mária-kegyhelyeit.
A zarándoklatot szervező Mária Út Egyesület és a Mária Rádió az idei búcsújárást a családokért ajánlotta fel.
Jeruzsálemben az 5. században már megemlékeztek a Nagyboldogasszony ünnepéről, amelyet Dormitio sanctae Mariae, azaz „a Szentséges Szűz elszenderülésének” neveztek. A 6. században az egész Közel-Keleten elterjedt az ünnep. Róma a 7. században vette át, és a 8. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nak, azaz a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték.
Hittételként XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.
Nagyboldogasszony napja karácsony és újév mellett a harmadik olyan, úgynevezett parancsolt ünnep Magyarországon, amelyen a hitüket gyakorló katolikusoknak az egyház előírja a részvételt a szentmisén, akkor is, ha nem vasárnapra esik az ünnep.
Az ünnepet Szent István király is megtartotta és fontosnak tekintette. Ezt jelzi az is, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezi a magyar katolikus egyház Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.
mti/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”47775,46514,47396″}
